Complex threads.

50.fejezet
Késő délután Londonban a közlekedés egyenlő a nullával.Egyszerűen lehetetlen.Lassan egy órája araszolunk az autópályán remélve,hogy egyszer eljutunk a postáig.Igen ahhoz,hogy betudjak fizetni pár számlát fel kell mennem az autópályára mert olyan messze van tőlünk.Amióta beültünk a kocsiba Tom mást sem szajkóz csak,hogy figyeljek az útra,indexeljek,jobbra-balra kanyar,lassabban,gyorsabban.Már ott tartok,hogy kilököm a kocsiból.Ha nem tudnék vezetni nem kaptam volna meg a jogsimat.
-Nem akarok beleszólni,de a visszapillantó tükröd rossz irányba van fordítva.-okoskodó tekintettel mered rám.Nagy levegőt veszek és próbálok nem ingerültnek látszani.
-Drágám,te sosem akarsz beleszólni mégis beleszólsz.-tekintetem egy percre nem emelem el az útról nehogy véletlenül Tom frászt kapjon.
-Én csak segíteni akarok,hogy ne tartozz az olyan sofőrök közé akiknek fingjuk nincsen arról mi az a vezetés.
-Jaa értem szóval ha te nem oktatsz ki akkor egy full hülye sofőr leszek.
-Látod megint te forgatod ki a szavaimat és te generálod a vitákat.
-Persze mert te sosem kötsz belém és soha nem szólsz be semmiért.-a szemem forgatom majd keresek egy kijáratot az autópályáról.
-Tehetek én róla,hogy nincsen tehetséged a vezetéshez.-szinte már kiabál.Nem hiszem el,hogy nem tudunk úgy eltölteni egy órát kettesben,hogy ne vesznénk össze.-Jó hülyék voltak Roxiék,hogy befizettek erre a tanfolyamra.
-Oké nekem nincsen energiám ezt tovább hallgatni.-lehúzódom az útról és leállítom a motort.
-Mit csinálsz?-Tom értetlenül mered rám.Próbál valamit leolvasni az arcomról kisebb-nagyobb sikerrel.
-Nem szállok ki.Tudod kinek van kedve enny..
-SZÁLLJ MÁR KI A KOCSIMBÓL!-az egyetlen ember aki ki tud hozni a sodromból az Tom.Senki más.
-Ashley...-most már lágyabb hangon beszél hozzám,de jelen pillanatban ez nem tud meghatni.
-Figyelj én megértem,hogy fura az akcentusom,de mi nem világos azon,hogy pusztulj ki a kibaszott autóból?
-Komolyan mondom olyan vagy mint egy 13 éves kis hisztis picsa.Átkozom a napot amikor bejöttél az országba.
-Én meg azt a napot amikor megismertelek.Bár sose történt volna meg.-el sem hiszem,hogy ezt kimondtam.Tom kinyitja az ajtót és kiszáll a kocsiból.Egy darabig csak bámul befelé az ablakon,majd én is kiszállok.-Tessék.-belenyomom a kulcsot a kezébe.-Ha annyira okos vagy akkor vezess te.
-Ez a te kocsid nem az enyém.
-És?Attól még vezetheted.-egyhangúan beszélek hozzá.Semmi kedvem nincsen az út hátralévő részében a nyavalygását hallgatni.Inkább vezessen ő hat annyira tud.
-Fejezzük ezt be.-időm sincs még felfogni sem amit mond mert szája az enyémre tapad.Elveszek a pillanatban és hirtelen minden haragom elszáll.Utálom,hogy Tom mindent így old meg.Sajnos tudja mik a gyenge pontjaim.-Ne haragudj.Tudod,hogy nem úgy gondoltam.
-Nem haragszom.Csak sokszor az őrületbe kergetsz.
-Te sem vagy egy könnyű eset.-önelégülten vigyorog rám én pedig elolvadok.Farzsebembe teszi a kezeit mire önkénytelenül mosoly húzódik az arcomra.-Nem úszod meg a ma estét.Nincs is jobb egy békülős szexnél.
-Örülök,hogy ezt itt az utca közepén kijelentetted.
-Akár el is kiabálhatom.
-Úgy sem mered.
-HÉÉ EMBEREK!ÉN ÉS A BARÁTNŐM ASHLEY CLARKS BÉKÜLŐS SZEXELNI FOGUNK MA ESTE!-Tom úgy ordibál mint egy félőrült.Nem gondoltam volna,hogy tényleg megteszi.Konkrétan az utcán járó emberek mindegyike minket bámul.
-Inkább induljunk mert bezár a posta.-kiveszem a kezéből a kocsikulcsot és mindketten visszaszállunk a kocsiba.

*Renee szemszöge*
Még életemben nem láttam ilyen unalmas horrorfilmet mint a Démonok között.Esküszöm Max jobban félt mint én.Nunu és Seev a film helyett inkább egymást élvezték.Pedig ez nem rájuk vall,hogy mások előtt szinte lenyelik egymást.Sokkal inkább mi vagyunk ilyenek Max-el.Kilépünk a moziteremből és a kijárat felé vesszük az irányt.Elhaladunk egy kb. 8-9 fős fiúbanda előtt akik természetesen nem hagyhatják megjegyzés nélkül a jelenlétem.Gyűlölöm az ilyet.És Max sem az a fajta aki szó nélkül hagyja az ilyet.Hölgyeim és uraim készüljenek Max George dühkitörésére.
-Bocsi megismételnétek amit az előbb mondtatok a barátnőmnek?-ismerem már jól ezt a hangsúlyt.Fogai közt préseli a szavakat ami igencsak arra utal,hogy az áldozatnak menekülnie kell.
-Max igazán nem kell jelenetet rendezni oké?-megszorítom a kezét és próbálom elhúzni.-Így is van elég problémánk a sajtóval nem kell még több.
-Max hagyd már őket ezek csak taknyos kölykök.-Siva is mellénk lép és karon ragadja Max-et.
Sikerül végre rávenni,hogy ne rendezzen jelenetet és nyugodtan hagyjuk el a hatalmas épületet.Leintünk egy taxit és szépen sorban mindenki elfoglalja a helyét.Nareesha bediktálja a címet és a sofőr el is indul.Csendben zötykölődünk,senki nem szól egy szót sem.Max hüvelykujjával az ujjbegyeim simogatja miközben bámul kifelé az ablakon.Próbálok valamit leolvasni az arcáról,de sikertelen.Vajon én vagyok az egyedüli akinek folyton jár az agya?Seev és Nunu a modern világ apró,téglalap alakú csodáját nyomogatják-gondolom megint Twitteren beszélnek egymással.-,Max pedig még mindig nem szól egy szót sem.Gondolataim a kocsi fékezése zavarja meg.Végre hazaértünk.Kifizetjük a taxist és mint akinek golyót lőttek a seggébe úgy viharunk be a lakásba.Jay magányosan ül a süllyesztet kanapéknál és a kezében egy papírt szorongat.Noaht sem látom sehol,számomra egyértelművé válik a helyzet.
-Mi a baj haver?-huppan le mellé Seev és Max. Nunu és én szépen lassan csak odatipegünk és mi is leülünk.
-Megjött az apasági teszt eredménye.Noah nem az én fiam.-szinte suttog és közben nem emeli fel a tekintetét a padlóról.
-Ooo,Jay annyira sajnálom.-Nareesha átöleli Jayt,de ő továbbra is a padlót bámulja.
-Tudjátok nem is az fáj igazán,hogy nem én vagyok az apja.Hanem az,hogy így kihasznált és hagyta,hogy beleszeressek Noahba.-nem tudom eldönteni,hogy csak a képzeletem játszik velem vagy Jay arcán tényleg egy könnycsepp gördül le.Annyira sajnálom szegényt,de fogalmam sincsen hogyan tudnám jobb kedvre deríteni.Ebben Ashley és Roxanne a profik.Képesek egyetlen mozdulattal valakit a sírásig röhögtetni.
-Srácok bocsi,de most inkább szeretnék egy kicsit egyedül lenni.-kibontakozik Nareesha öleléséből és felbattyog az emeletre.
-Szegénykém.-dünnyögöm miközben bekucorodok Max ölébe.
-Hamar kiheveri csak kell neki egy kis egyedüllét.-duruzsolja Siva.
-Na további szép estét fiatalok.-Max hirtelen felkap a hátára én pedig meglepettségemben egy hatalmasat sikítok.
-Maximillian Alberto George !! Azonnal tegyél le.-sikítom,s egy nagyot csapok tökéletes hátsójára.De ő ügyet sem vetve az ellenkezésemre,kilép a süllyesztett kanapéktól és felhurcol a szobánkba.Gondosan becsukja magunk mögött az ajtót,majd ledob a heverőre amit nem is olyan rég szereztünk be.Kezdem sejteni mit akarhat,de az elkövetkező pár percről szőtt gondolataim szertefoszlanak amikor szimplán csak leül mellém.
-Miért nézel rám ilyen furcsán?-csodálkozó tekintettel fordul felém.
-Hát gondoltam,hogy terveid vannak velem mivel ilyen hirtelen felkaptál és még az ajtót is bezártad.-lebiggyesztem az ajkam,s összekulcsolt ujjainkat bámulom.
-Bébi!Nekem mindig terveim vannak veled.-lágy csókot lehel a számra.-De most csak egy kis csendre meg nyugalomra vágytam.Alig töltök itthon pár napot és akkor is semmi időnk nincsen kettesben lenni.
Nem sűrűn van olyan alkalom amikor Max ilyen érzelmes,de ha mégis akkor aztán bele ad mindent.Szavai most is levettek a lábamról és támadó oroszlánként ugrok rá.Körém fonja karjait és szája máris a számon,nyelve pedig az enyémet kergeti.Hosszas DNS csere után lábaimat az ölébe vetem,majd elnyúlok mellette.Kedvesem bekapcsolja a TV-t és a varázsdoboz máris elvarázsolja.Előkajtatom a zsebem mélyéről kedvenc Apple készülékem és megörökítem a pillanatot.

@RMHarden: Chill with my love <3 @maxgeorge #instanight

*Roxanne szemszöge*

Túlságosan is beleéltem magam,hogy én ma részegen megyek haza.Simon azt ígérte,hogy bulizni megyünk nem pedig egy puccos étterembe.Totál hülyén érzem magam a többi ember között akik full elegánsan vann felöltözve én pedig kb. mint egy r**anc. Tulajdonképp nem is érdekel mit gondolnak legalább nem olvadok bele az eleganciába.Nagyjából egy órája ülünk itt és már a harmadik pohár pezsgőmet fogyasztom miközben halálra unom magam. Katherine és Simon monoton valami projektről beszélnek ami tele van szakszavakkal szóval nekem olyan mintha egy kínai próbálná elmagyarázni merre van a posta.Velem szemben ülő két agyast még nézni is fárasztó ezért az étteremben bóklászó gazdag népséget figyelem miként játsszák az agyukat.Sosem értettem az ilyen embereket.Mi értelme megjátszani az előkelőt akaratuk ellenére?Komolyan mondom a brittek nem normálisak.Mi magyarok sem vagyunk könnyű esetek,de mi legalább önmagunkat adjuk bármilyen helyzetben.

-Roxanne figyelsz te egyáltalán?-Simon hangja hideg zuhanyként ér.

-Persze persze.Miről van szó?-helyre rázom a gondolataim,hogy úgy tűnjön nagyon érdekel ez az egész.

-Arról,hogy sürgősen kell neked írnunk egy dalt mert egy hónap a határidő és az emberek pikk-pakk elfelejtenek aztán lesz sírás rívás.-Kate olyan akár egy mamamaci. Nunu kettő.Rajtam és a karrieremen kívül nem érdekli más és minden erejével azon van,hogy nekem jó legyen.Nem ismerem régóta,de már most iszonyatosan kedvelem.Simont kevésbé.Ő nem áll annyira közel hozzám.Talán azért mert olyan mint egy zsarnok.Folyton csak parancsolgatni tud és mindig kész tények elé állít amit ki nem állhatok.Mellette vagy alkalmazkodsz vagy viszontlátásra.

-És mégis milyen dalra gondoltatok?-hamis érdeklődés és máris ki vannak békítve.

-Valami igazán pörgősre és bulisra gondoltunk.Olyanra ami egyből a slágerlista tetejére mászik és mindenki azt dúdolja.-Kate-nek csak úgy sziporkáznak az ötletei és Simon már kap is rajta.Ismét elmerülnek egymás gondolataiban én pedig újra az embereket tanulmányozom.Unottan bámulok az üvegajtó felé mikor egy olyan forma ember lép be mint az akit nem akarok ebben a pillanatban meglátni.Tipikus "én vagyok az a híres srác" járás,fullcap,ülepes gatya.Úgy csinál mintha nem lenne más nadrágja komolyan mondom.De mi a ferde faszt-elnézést a káromkodásért,de spórolni kell a szép szavakkal-keres ez itt?Senki nem hívta ide.Legalábbis nem tudok róla,hogy Simon vagy Kate meghívta volna.Minél közelebb ér annál sápadtabb és dühösebb leszek.

-Szép jó estét.-olyan nyájasan vigyorog pártfogóimra mintha muszáj volna.Simon egyből felismeri és kezet ráz vele.Kate is levágja ki,de csak két puszit ad neki.-Ugye nem zavartam meg semmit?

Az össze szőr feláll a hátamon a hangjától.Soha nem irritált még ember ennyire.
-Ugyan már.Foglalj csak helyet.-mutogat a mellettem lévő üres székre Simon.Nathan kacéran rám vigyorog és leül.Átkarolja a vállamat mintha minden a legnagyobb rendben lenne.Úgy tűnik Sykes barátunk enyhe emlékezetkieséssel küzd.Lehet emlékeztetnem kéne.
-Khm..Nath..drágám..kijönnél velem egy kicsit a teraszra?-legnagyobb erőfeszítésembe kerül,de festek egy mosolyt az arcomra.
-De még csak most érkeztem.
-Attól még kijöhetsz.
-Most nem szeretnék.
-Ó dehogynem szeretnél.-lökök egyet rajta mire ő nagy nehezen kivergődik az asztaltól.Gyorsan átvágunk az asztalok között és pillanatokon belül kint is vagyunk.Kicsivel arrébb állunk a bejárattól nehogy elálljuk az utat.Nekitámaszkodok a falnak és gyilkos tekintettel meredek áldozatom zöld szemeibe.
-Remélem tudod,hogy nagyon közel állsz hozzá,hogy kitegyem a szűrödet.-szavaim hallatán megváltozik az arckifejezése és komoly ábrázata lesz.Eltűnik a kisfiús arc,helyette az érett,rémült lép érvénybe.Egy szót sem szól ezért folytatom a monológomat.-Fogalmad sincs arról min mentem át azon az éjjelen amikor megláttalak azzal a lánnyal.
-Szóval innen fúj a szél.-végre kinyitja a száját és bár nem túl értelmes,de habog valamit.-Látom nem hagy nyugodni ez a dolog.
-Hogy hagyna az ég szerelmére,gondolkozz már.-hirtelen meglendül a kezem és hatalmasat csattan Nathan arcán.Fel sem fogom mi történt.Lassan kinyitja összeszorított szemét és rám mered.Másodpercekig nézzük egymást szüntelenül majd egy gyors mozdulattal Nathan csípőjével nekiszorít a falnak,s vadul megcsókol.Nem állok ellen visszacsókolok és az elmúlt éjszaka minden feszültségét beleadom.Szinte már fáj ahogy a hideg tégla belenyomódik a fenekembe,de nem bánom.Inkább élvezem ahogy a nyelvünk összegabalyodik. A vad csók után Nath,homlokát a homlokomnak dönti és úgy néz a szemembe.
-Ne bízd el magad édes.-rákacsintok majd eltolom magamtól,megigazítom az időközben elcsúszott szoknyámat és elindulok vissza az étterembe.
-Nincs rá szükség.-rácsap a fenekemre aztán kinyitja az ajtót előttem.Visszaülünk a helyünkre mintha mi sem történt volna és folytatjuk a megbeszélést a karrierem elkövetkező részéről.

*Ashley szemszöge*
Nagyjából nyolc órára beesünk a lakásba,nem kell mondanom hulla fáradtan.Az egész délutánunk rohanásból és vitázásból állt.Tommal együtt élni nem egy könnyű dolog,de minden percet megér.Bevonszolom magam a konyhába,feltöltöm kis kedvenceim tálkáját csupa finomsággal majd követem Tomot a hálóba.Úgy tűnik kedvesem már a zuhany alatt van mivel ruhái szanaszét vannak a földön.Nagyot sóhajtok,hogy ismét rám vár a rendrakás és felszedem a ruhákat.Miután végeztem bebattyogok a fürdőbe gyorsan letusolok,belebújok a pizsimbe és leheveredek az ágyra.Nemsokkal utánam Tom is kimászik a fürdőből és mellém fekszik.Csendben nézzük a tévét,s lassan mindketten mély álomba merülünk.

***

*Három héttel később-Renee szemszöge*

Napok óta egyre szarabbul vagyok.Ma le kellett mondanom két magazin fotózását mert annyira gyenge vagyok.Két napja nem eszem semmit és epét hányok.Folyton szédülök,émelygek.A legrosszabb az,hogy sejtem miért lehet ez,de nem merek belegondolni.Max itthon maradt velem mert a lányok dolgoznak,a fiúk pedig csak egy rádiós műsorba mentek így kitudják valahogy magyarázni Max-et.

-Tessék,hoztam neked kekszet meg teát.-egy tálcát nyújt felém drága barátom,de rá se tudok nézni az ételre.

-Nem vagyok éhes.-fintorgok.

-Enned kell Renee!-erősködik Max és nagy nehezen átveszem a tálcát.

-Elgondolkoztam valamin..-lesütött szemmel ülök mintha szégyenkeznék valami miatt.

-Micsodán?-megsimogatja az arcom és közelebb ül.

-El kéne menned a patikába egy terhességi tesztért.-sejtelmem sincsen miért,de szinte elpirulok amint kimondom ezeket a szavakat.

-Micsoda?-teljes döbbentség van a hangjában és jogosan.

-Figyelj,lehet semmi értelme,de a havim is késik egy ideje és fő a biztonság.Lehet nincs is semmi gond csak elkaptam valami vírust.

-És ha mégis van gond?

-Ezért kéne elmenned a patikába.

-Jó elmegyek,de ne mozdulj innen és mire hazaérek az tűnjön el.-rámutat a tálcán lévő kekszre és teára.Felkapja a cipőjét és kiviharzik a lakásból.

Bő 20 perc elteltével nyílik az ajtó és Max belép kezében egy dobozzal.Kipattanok az ágyból-már amennyire az erőm engedi-és besietek a mosdóba.Alig tudom kinyitni a kis papírba csomagolt tesztet annyira remeg a kezem.Rettegek mi lesz az eredmény.Nem tudom mihez kezdenék ha...inkább nem is stresszelem magam.Biztos nincsen semmi baj.Majd a teszt megmondja.Nem gyenge gyomorgörccsel nézek rá a kis papírcsíkra.Nem hiszem el amit látok.Kétszer is leellenőrzöm a leírást.Kábultan támolygok ki a fürdőből.Max a folyosón járkál fel alá.

-Max nagy gáz van...

Kérlek fogadjátok mélységes bocsánatkérésem azért amiért kb. 3 hónapja nem hoztam új részt.Megértem ha nagyon utáltok és haragszotok rám,én is rettentően mérges vagyok magamra.De mindennek az az oka,hogy az életem fenekestül felfordult.Minden nap 5-kor kelek és 4-5 órakor érek haza.Nem egy leányálom ez a középiskola.DE!Itt a szünet és időm annyi mint a tenger szóval várhatjátok az új részeket.Nézzétek el nekem,hogy ilyen kis nyomi lett ez a rész,de kijöttem a rutinból.Ígérem a következő ezerszer jobb lesz:) 

És amit még nagyon szeretnék elmondani!Jó pár hónapja elkövettem egy hatalmas hibát.Egy csodálatos és fantasztikusan tehetséges írónak azt mertem mondani,hogy a története nem eredeti és,hogy süllyedjen el,de nagyon mélyre.Őszintén szólva nekem kéne elsüllyedjek mert egy hatalmas paraszt voltam.Azóta rájöttem mekkora egy hülye és bunkó voltam.Szóval itt és most nyilvánosan és őszintén szeretnék bocsánatot kérni ettől az embertől és remélem meg tud nekem bocsájtani.Ragozhatnám még,de fölösleges.Ebben a pár sorban bízom,hogy talán ment valamit a helyzetemen.(Remélem elolvasod és megtudjuk beszélni ezt a dolgot.)Magadra ismersz biztos vagyok benne:)

ui: Nincs kommenthatár,de azért jól esne pár vélemény,hogy tanulhassak belőle...

XOXO.A.C

49.fejezet

Ismét itt köztetek emberek!Új rész,új írásmód,új események.Remélem annyira nem vehető észre,hogy kicsit másképp írok.Köszönöm Biankának,hogy megosztozott velem a mi kis ichletmanónkon,Barbinak pedig a csodálatos szerkesztést.

ui:+5 komi és hozom a kövit.:)byeeee+És lessétek meg a traileremet amit szintén drága barátnőm készített!!!

49.fejezet

Most már bátran kijelenthetem,hogy ez egy elcseszett nap.Kezdve azzal,hogy Nareesha kiakadt azon,hogy a srácok elmennek három napra és nem tudja elviselni a gondolatát annak,hogy Seev ránéz más lányokra is vagy csak szimplán jól érzi magát.Több mint egy éve élünk vele együtt(nagy részt)mégis most jövök rá milyen borzalmas természete van.Azt hiszi birtokolhatja Sivát,Siva pedig túl befolyásolható ahhoz,hogy a sarkára álljon.Elnézve kettejük kapcsolatát néha elgondolkodom mindketten önzetlenül szeretik-e egymást?!
-Ash!-csattan rám Roxi,mire egyből szétszóródnak a gondolataim.-Lassan egy órája itt jártatom a pofámat és ügyet sem vetsz rám.HAHÓ! A pasim éppen egy nálam hatszor dögösebb csajjal beszélget.
-Jó értem igazad van,ne haragudj.Mit gondolsz,mit tegyünk most?-bizakodóan meredek barátnőmre,kinek szinte hallom az agyának kattogását.
-Hát először is oda adom a dögödet mert elviselhetetlen számomra-kezembe nyomja Big pórázát mire én értetlenül meredek rá...ismét.-Másodszor pedig fogom magam és odamegyek,mert nem vagyok hajlandó ezt végig nézni.
-Várj Rox! Biztos vagy benne,hogy jelenetet akarsz rendezni?Így is ismernek elegen és csodálkozom rajta,hogy még egy rajongó sem szólított le téged,hogy csinálj velük közös képet.
-Képzeld már kicsit magad a helybe.Te képes lennél végignézni ahogy Tom ezt csinálja?-nem mondom,hogy annyira nagyon depressziós vagyok még mindig,de nem tud jól esni az embernek ha megcsalják és ez kicsit övön aluli volt.-Basszus ne haragudj...
-Semmi baj.-mosolygok őszintén-Figyelj szívem elhiszem,hogy hihetetlenül haragszol rá és baromi mérges vagy,de sokkal többet ártasz mint használsz azzal ha letámadod az utca kellős közepén.-és Clarks ismét a célban,tudatalattim hatszoros hátraszaltózik örömében.
-Akkor húzzunk el innen mert nem sok kell,hogy odamenjek-megragadja a karom én pedig céltudatosan elrángatom a virág ágyás közepéből két ebemet és elsietünk.

Otthon már mindenki alszik legalább is úgy gondolom mert a földszinten korom sötét van amikor belépünk.Leveszem a pórázt a kutyákról és bemegyek a konyhába ahol Roxanne már derékig a hűtőben van.
-Ha gondolod összedobok valamit ami diétás.-meg sem várom a választ már veszem le a müzliket,poharakat a szekrényből.Még hasznomra is válik,hogy Roxanne rászokott a diétázásra mivel az "új életéhez" a csodálatos külső is hozzá tartozik.Nem mintha eddig nem lett volna mindig csodálatos kinézetű,de a menedzserei elvárják,hogy mindig fitt és egészséges legyen.Ennek köszönhetően neki mindig külön kell főznöm,de számomra nem fáradtság.Miközben nemsokára elkészül a hatalmas alkotás Roxi folyamatosan az ablakon keresztül mered az utca sötétjére és várja mikor tér haza a hercege.Bár ebben a pillanatban nem hinném,hogy úgy gondol Nathanre mint a hercegére.
-Biztos vagyok benne,hogy a ma estét annál a kis ribancnál tölti az éjszakát.
-Nem meri megtenni.Már csak azért sem mert fél tőlem.-mosolygok önelégülten és tejet öntök a müzlis tálba.
-Fél tőled?-felvont szemöldökkel mered rám.
-Meséltem neki kicsit arról,hogy apu katona és megtanított erre-arra és azóta kicsit meggondolja milyen lépéseket tesz felém,de úgy gondolom lassan ideje lesz megint beszélgetnem vele.-leteszem a tálakat az étkezőpultra és mindketten nekiesünk a hatalmas vacsorának.Ezek azok az értékes pillanatok amikor Roxanne és én végre ketten lehetünk és nem zavar minket senki.Csak a probléma az,hogy ez a pillanat közel sem olyan felhőtlen mint szeretnénk.
-Miért tudsz mindig meglepni?-nyeli le az utolsó falatot is barátnőm majd a mosogatóba helyezi a tálat.
-Azért nem kell ahhoz nagy tudomány,hogy banánt,málnát és fekete szedret összekeverj müzlivel és tejjel.
-De te még ebből is képes vagy tökéletes vacsorát készíteni.
-Gyakorlat teszi a mestert.-vigyorgok majd hatalmas maci öleléssel átölelem.-Megvárod Nathant vagy feljössz?
-Kényelmesebb lesz ha odafent várom meg szóval igen.-mosolyt erőltet az arcára és követ felfelé a lépcsőn.

Próbálok úgy beosonni a szobába,hogy Tom semmit ne vegyen észre bár ha Tom alszik akár ágyút lehetne elsütni mellette fel sem ébredne.Gyorsan ledobálom magamról a hat kiló ruhát,kiveszek a fiókból Tom pólói közül egyet és befekszem az ágyba.Fel sem fogom,hogy ennek a napnak is vége van.Holnap ismét korán kelés és munka aztán a nap többi fele az enyém hál' istennek.
Zavaros álmok ébresztenek.A szívem majd kiugrik a helyéről,de nem emlékszem semmire mitől vagyok ilyen felzaklatott.Rápillantok az órára,fél kettő...remek.
-Minden rendben?-imádom Tom most-keltem rekedtes hangját.
-Persze,csak furcsa álmom volt.-félmosolyra húzom a szám bár tudom,hogy a sötétben alig látja.-Ne haragudj,hogy felkeltettelek.
-Nem keltettél fel.Amióta megjöttél fent vagyok.-Ő az álcázás mestere.Soha nem tudom kitalálni vajon mire gondol mert az arckifejezése nem mutat semmit.Igaz alvást színlelni nem egy hatalmas ördöngösség én mégis bedőltem neki.
-Túlságosan becsapható vagyok.
-De nekem így vagy tökéletes.-ahogy megsimogatja arcom kényszeres elmosolyodom és hátradöntöm az ágyon.Orrát az orromhoz dörgöli majd megcsókol.Ismét rám tör az érzés,hogy mindennél jobban szeretem ezt az embert és soha nem akarom elveszíteni.Akár hányszor is összeveszünk annál jobban kötődöm hozzá.Valahogy ha mindketten az ágyba kerülünk ritka pillanat amikor csak alszunk..és a mai este pont ilyen.

***

*Roxanne szemszöge*
Mikor felébredek a szobát elárasztja a havas London reggeli fénye.A szemhéjam mintha ólomból lenne köszönhetően a két órányi alvásnak.5 óra.Még az ébresztőm is alszik.Oldalra fordulok bízván abban,hogy sikerül még egy órát aludnom,de megpillantom a mellettem mélyen alvó Nathant. Kicsit megnyugszom,hogy itthon van,de ezer kérdés merül fel bennem.Mikor jött haza?Mit csinált miután elmentünk?És egyáltalán,hogy képzeli,hogy csak úgy lelép?
Kérdéseim hamar válaszra lelnek mivel szugerálásom hatására Nath kinyitja zöld szemeit melyek egyenesen rám ragyognak.Képes lennék elmerülni ezekben a szemekben,de jelen pillanatban túlságosan haragszom rá.
-Jó reggelt kicsim!-mosolyog rám és csókolna meg,de elhúzódom.-Mi bajod?
-Csupán csak annyi,hogy tegnap este lelépsz egy szó nélkül aztán meg amikor Ashleyvel sétáltatjuk a kutyákat nem fogsz hinni a fülednek...de téged láttunk egy szőke csajjal a pékség előtt nagyban csevegni és nagy nehezen megálltam,hogy ne rendezzek jelenetet maaaajd hajnalokig várok rád,hogy beess az ajtón most pedig úgy csinálsz mintha semmi nem történt volna?!Elmondanád mi a franc volt ez az egész?-meglepődöm milyen nyers és őszinte vagyok.Általában félek megmondani Nathannek az igazat mert nem szeretek embereket megbántani,de most valahogy ki kellett adnom a dühömet.
-Te követtél engem?
-Nehogy már ezen legyél kiakadva?És egyébként is mondtam,hogy nem követtelek hanem csak beléd botlottunk.
-Figyelj nem szeretnék már most korán reggel összeveszni ezen szóval legyen annyi elég,hogy dolgom volt oké?-kimászik az ágyból és bemegy a fürdőbe.Jellemző.Ha valamit meg kell beszélni egyszerűbb kibújni  alóla majd megoldja a probléma magát.Vagy majd Roxi mindent elintéz neki úgy sincsenek érzései.Ég a szemem a hamarosan kicsorduló könnyektől,de tartom magam.Nem adom meg Nathannek azt az örömöt,hogy sírni lát.
-Jól van.Legyen.-kikászálódok az ágyból és belebújok a köntösömbe.-Ma este elmegyek Simonnal és Katherine-el bulizni,ha akarod ha nem jól fogom érezni magam.-legszívesebben vállba veregetném magam.Fura,hogy boldogsággal tölt el Nathan arckifejezése amit a tükörbe vág.Gúnyosan mosolygok rá egyet majd elmerülök a gardrób hatalmasságában.

*Ashley szemszöge*
Christian és Elena London legfrissebb híreit mondja a rádióban.Úgy tűnik már is hét óra van.Kissé fáradt vagyok a mozgalmas éjszaka miatt,de egyben boldogsághormonnal teli.Tom lába az enyémen és kezével szorosan ölel magához.Imádok így ébredni.Bőre a bőrömön ennél jobb nincs.Na jó kicsit ez furán hangzik,de valami ilyesmi a szerelem vagy nem?Szokatlan,hogy nem Noah sírására ébredek.Vagy arra,hogy Jay folyamatosan azt mondja-aludj már a rohadt életbe.Tom megcsókolja a nyakam és alig érthetően jó reggelt félét dörmög.Ösztönösen mosolyognom kell.Szembe fordulok vele és megcsókolom mire ő magára emel.
-Ugye tudod,hogy dolgoznom kell ma?-mondom két csók között.Egy szempillantás alatt Tom a hátamra fordít és már fölöttem van.
-Akkor a megoldás egyszerű...ne menj dolgozni!-ismét egy fordulás és megint én vagyok felül.
-Tudod én nem vagyok tehetséges és nem tudok a hangomból megélni szóval kénytelen leszel elengedni mert ha nem...hát kénytelen leszek erőszakhoz folyamodni.-nevetek majd egy utolsó csók után kikászálódok Tom karjaiból.Az ágyról figyeli miként rohangálok össze vissza a fürdő és a gardrób között.Még bőven van időm mégis fejvesztve készülődök.Úgy tűnik Tom mulatságosnak találja.
-Olyan vicces vagy amikor készülődsz.-mondja nevetve.
-Örülök,hogy jól szórakozol rajtam.-odalépek az ágyhoz és megcsókolom.-Délután a tiéd vagyok feltéve ha nincsen programotok.
-Csak 10-kor lesz egy kis "csapatmegbeszélés",utána interjú,majd találkozás a rajongókkal és háromra már itthon is vagyunk.-vigyorog önelégülten.
-Jól van.Vigyázz mit mondasz a sajtónak.Később édes.-dobok egy puszit és kislisszanok az ajtón.
Ma végre beülhetek a kocsimba és vezethetem.Olyan megszokottá vált,hogy mindenhová gyalog megyek és most hirtelen egy audival járkálok majd. Roxanne mellettem ül és az IPodját nyomogatja,Renee pedig hátul a sztárhíreket kutatja.Nyilván valami cikk érdekli amiben megemlítették és ismét kiakadhat rajta.Mielőtt beszálltunk a kocsiba bocsánatot kért tőlünk,hogy olyan seggfej volt tegnap.Reméljük egy ideig nem kell újra bocsánatot kérnie.
-Basszus,basszus,basszus.Meddig leszek én a főtéma a sajtónál?-elkiabáltam magam.Visszapillantóból meredek rá és felkészülök a hisztire ami valószínűleg az út hátralévő részében tartani fog.Irigylem Roxannet,hogy mindkét fülébe fülhallgató van így a külvilág számára nem létezik.-Újabban arra a képre vannak rászállva amit Max csinált rólam mielőtt elmentünk vacsorázni és a szoba úgy néz ki mint ahol bomba robban.Ezt hallgasd.-legszívesebben a tenyerembe temetném a fejem,de egyértelmű ez nem valósítható meg.Ezért kénytelen vagyok Mrs.Hisztis Spanyol Modellnövendék drámáját végighallgatni.-"Míg nemrégiben Renee Melory Harden a Victoria's Secret új porontya friss tetoválását mutogatta a nyilvánosságnak,pár napja kedvese Max George feltöltött egy képet róla Twitter profiljára ahol Renee egy rumlis szoba közepén pózol.Nem tudni melyikőjük a szoba tulajdonosa,de inkább hasonlít egy munkás szállóra mint otthonra."
-Szokj hozzá édesem a sajtó már csak ilyen.-vonom meg a vállam.
-De te olyan szerencsés vagy,hogy nem vagy ismert.Már bocsi.-erre csak gyors félmosolyra húzom a számat és tovább koncentrálok a vezetésre.Egy örökkévalóságnak tűnik mire odaérünk.-Téged soha nem piszkál a sajtó ha Tom feltesz rólad egy képet akárhova is.
-A sajtó nem,de elolvastál te egyetlen kommentet is valamelyik rajongótól?-kissé erélyesebb hangsúllyal sikerült kimondanom mint szerettem volna.-Figyelj!Nem szeretnék ez miatt több vitát legfőképpen az egész napot nem szeretném elrontani azzal,hogy most összevesszünk.Sajnos a hírnév ezzel jár.Régebben amikor modellkedtél azért nem voltak ilyenek mert annyira nem vontad bele magad,de a Victoria's Secret szeret extra nagy hírességeket kreálni a modelljeiből.Szóval a dolog egyszerű..SZOKJ HOZZÁ!-monológom végére pont meg is érkezünk.Megbököm Roxi vállát,hogy megérkeztünk mire felkapja a fejét és pár másodperc elteltével leesik neki,hogy ki kéne szállni.Egyértelmű,hogy a kukkot se hallott abból amit Reneevel beszélgettünk.Beteszem a kocsikulcsot a táskámba és kiszállok a kocsiból.Büszkeséggel tölt el,hogy az emberek azért nézik meg a kocsimat mert jól néz ki nem pedig olyan mint egy antikváriumi darab.Végignézve két kollégámon kicsit túlöltözöttnek érzem magam.Roxin egy fekete,bőr csőnadrág van fehér trikóval és farmer inggel,Reneen fekete nadrág,szürke kötött pulcsi amiből kilátszik a melltartója csipkéje mégis jól néz ki nem pedig ribancosan.Én pedig úgy vagyok felöltözve mintha egy luxusvacsorára mennék.
-Egyébként miről folyt a téma?-kíváncsiskodik Roxanne miközben felmászunk a kávézóhoz vezető lépcsőn.
-Csak a sztárhírekről beszélgettünk.-ezt nem szeretem Reneeben.Folyton ez a hangulatváltozás.Az előbb még a kocsiban pattogott most meg úgy beszél mintha totál leszarná mit írnak a lapok.Valamilyen szinten ezt személyes sikernek tekintem mivel lehet az én kis monológom hatására lett ilyen nyugodt.
-Ez fura.-dörmögi Roxanne csodálkozva.
-Micsoda?-kérdezzük egyszerre Reneevel.
-Sztárhíreket olvastál mégis nyugodt vagy.Hogy fér össze a kettő?-a poénos Roxanne újra körünkben. Spanyol szépségünk egy szemforgatással lerendezi majd belép a kávézóba mi pedig követjük.
-Jó reggelt Scarlett!-kiáltjuk egyszerre mire a kávézó törzsvásárlói akik általában mindig elsőként vannak itt,nagy szemekkel merednek ránk.
-Sziasztok lányok.-lép ki a raktárból Scarlett kezében egy hatalmas dobozzal.Nagy valószínűséggel megérkeztek az új Starbucksos pohár utánrendelések.Bedobáljuk a cuccaink a pult mögé és nekilátunk felvenni a rendeléseket.

Csak úgy rohan az idő.Rápillantok az órára és már is dél van.A srácok hamarosan berohannak valamiért biztos vagyok benne.Mint ahogy abban is,hogy Nathan barackos,áfonyás teát fog kérni,négy cukorral és tejjel.Jut eszembe elfelejtettem utána járni Roxannál,hogy mi is volt tulajdonképpen a tegnap esti dolog.Hogy lehetsz ilyen seggfej,hogy még a legjobb barátod után sem érdeklődsz,korhol a tudatalattim.És sajnos igaza is van.Attól még,hogy az életünk 360° fordulatot vett nem azt jelenti,hogy el kell feledkeznem róla.Leteszem az utolsó rendelést is az asztalhoz és besietek a pult mögé ahol Roxi nagyban egy lánycsapatot szolgál ki.Megvárom míg befejezi majd nekilátok információra vadászni.
-Egyébként elfelejtetted elmesélni,hogy mi is volt Nathannel.-megfogok egy poharat és szorgosan elkezdem törölgetni.
-Igazából most reggel beszéltem csak vele.-vonja meg a vállát.
-Éééés?-kérdezősködöm tovább.
-Nem árulta el miért volt kint azzal a csajjal.Csak azt mondta dolga volt.De tudtára adtam,hogy ma este Simonékkal megyek bulizni tudod,hogy megünnepeljük,hogy hivatalosan is egy csapat vagyunk.-Hát persze,hogy ez is kimegy a fejemből.Mivel az én drága barátnőm belefogott az énekes karrierjébe természetesen ezer új ember vette körül és ezek közül ketten a menedzserei.
-Figyelj lehet,hogy valami meglepetést akar neked az évfordulótokra amihez kell annak a lánynak a segítsége?!
-Drágám az évfordulónk Júniusban van.-egyik kezét a vállamra teszi a másikkal a pultot kopogtatja.-És most Március van.
-Jó én csak pozitív akartam lenni.-biggyesztem le ajkam szomorúságot színlelve.
-Ezért imádlak annyira.-megragadja a vállam és a karjaiba van.Erősen szorít kissé már túl erősen.Ezek a pillanatok azok amik bárcsak soha ne múlnának el.
-Jaj,de jó ezt látni lányok.-foglal helyet az egyik bárszéken Jay.Furcsa,hogy csak egyedül van.-Végre egy nap ami nem veszekedéssel van kitömködve.
-Addig jó míg így tudod Bird.-kacsint rá Roxanne.
-Adjon isten kapitány.-csatlakozik hozzánk Renee is.-Mi ez a nagy magányosság?És hol van Noah?
-Ja tényleg hol van kis porontyod?-kérdezi Roxi nevetve.
-Megajándékoztam vele anyámékat azzal a szöveggel,hogy Ashley unokaöccse és mivel mindenki dolgozik nem tudtuk hová tenni.És anyuék pont a városban vannak szóval tökéletes időzítés.Holnapra kiderül az apasági teszt szóval nem kell sokáig szenvednem vele.
-Jay!Hogy mondhatsz ilyet?-csattanok rá.-Szegény nem tehet róla,hogy rád erőszakolták.És egyébként köszi,hogy engem is belekeversz.
-Ashley ez a gyerek maga az ördög.Egyfolytában csak éhes,sír,pisil,éhes,sír,pisil.Ez a legkevesebb amit megtehetsz értem mert egész éjjel nem aludtam tőled meg Tomtól.-ez az egyetlen dolog amivel zavarba lehet hozni mivel akárhányszor eszembe jut mindig mosolyognom kell.Renee és Roxi úgy röhögnek rajtam mint két retardált.
-Ugyan már Jay ne mond,hogy te egyszer sem adtál ki hangot szex közben.-kicsit halkítok a hangomon mert ez azért nem olyan téma amit legalább negyven idegen között kéne megbeszélni.
-Egy szóval se mondtam,de szerencsétlen Tomnak olyan a háta mint amin egy macska élezte a körmeit.A pólót alig tudja elviselni magán.-oké talán kissé mégis túlzásba estem az éjjel.Ránézek Roxira és Reneere akik még mindig úgy röhögnek,hogy a könnyeik folynak.Összetekerem a kezemben lévő törlőrongyot és hatalmasat csapok mindkettő seggére.
-Inkább a rendelésekkel foglalkozzatok a röhögés helyett.-préselem ki a szavakat mivel nem sok kell,hogy elnevessem magam.-Te meg mond mit rendelsz aztán húzás vissza oda ahol vagytok.

Otthon viszonylag minden normális.Max és Renee amint hazaértünk el is mentek Sivaval és Nunuval mozizni.A mai nap szinte nem is láttam a mi kis mamamacinkat.Lehet őt is úgy lefoglalta a munka mit minket.Roxanne-t már kettőkor hazaengedte Scarlett mivel készülnie kell a bulira.Mekkora mázlista.Úgy tűnik Scarlett titokban nagy rajongója Roxinak.De hiába hamar a rabjává lehet esni.Gyönyörű szemek,szép arc,hibátlan bőr,tökéletes hang,közvetlenség.Mi kellhet még?
-Hé bébi bekened még egyszer a hátam?-úgy meglepődöm,hogy majdnem a telefonom a konyhamalacban landol.
-Persze,gyere.-kiveszem Tom kezéből a körömvirágkrémet és a süllyesztett kanapékhoz megyünk.Hason elterül az egyiken én pedig lovaglóülésben kényelmesen elhelyezkedem rajta.Kellő mennyiségű krémet nyomok a kezembe és beledörzsölöm Tom bőrébe.Szerencsétlen háta tényleg olyan mintha egy macska játéka lett volna.Meglepődök,hogy mikre vagyok képes.
-És merre mozdulunk a nap további részében?-préseli ki a szavakat a fogai között Tom.
-Hát haza kéne mennem a számlákért,aztán azokat fel is kell adni,utána kell venni kutya kaját,aztán meg el akarok menni a Forever 21-be mert már három hete szemezek egy ruhával meg egy cipővel.-sorolom a teendőket.
-Akkor ha bekented a hátam felmegyek átöltözni és mehetünk.
-Indulhatsz is mert már kész vagy.-lemászok róla majd a konyhába indulok kezet mosni,de Tom megragadja a derekam majd megcsókol.Kábultan bekóválygok a konyhába majd miután lemostam a krémet a kezemről gyorsan én is átöltözöm.Míg Tom készülődik( ami nagyjából beletelik egy órába.)csinálok magamnak egy teát és leheveredek a kanapéra.Két kutyuskám is mellém fekszik dögönyözés reményében.Jay velem szemben Noahval játszik.Annyira jól állna neki az apa szerep.Persze csak egy kis gyakorlás után és egy megbízható barátnő/feleség oldalán.Jézusom Jay mint férj.El se tudom képzelni.Túl komolytalan ahhoz.Vagy csak annak mutatja magát.A férfiak átlagosan 35 éves korukra érnek meg igazán.Ezt ma olvastam a neten.
-Na,hogy nézek ki?-tipeg Jay és elém Roxi.Szóhoz sem jutunk.Egymásra majd Roxira majd megint ágymásra meredünk.Lélegzetelállító a látvány.Neon sárga szoknya hozzá illő nyaklánccal és fekete trikó.Fekete platformos magassarkú,kiengedett göndör haj,csodás füstös szemek.Így kell igazán dögösen kinézni.
-Wow!Hibátlan.-öleli át hátulról Nathan.
-Ahogy mondja...hibátlan-mondja Jay tátott szájjal.
-Az az én pólóm?-jellemző.Persze,hogy ez az első reakcióm.Mit is vártam.-Bocsi.Tényleg bazi jól nézel ki.
Dudálnak.Nyilván Roxanne autója érkezett meg.Eszeveszettül összeszedik a cuccait és kirobog az ajtón.Közben észre se vettem,hogy csodák csodájára drága szerelmem is elkészült.
-Ash nézz ide!-tartja a telefonját én pedig édesen belemosolygok.-Figyu mi lenne ha n utánad mennék mert az emeleten Maxék fürdőjében a zuhanyzó elromlott és meg kéne csinálni mert el fog úszni az egész felső szint.És mint tudjuk csak én értek az ilyenekhez.-cseppet nagyképű,de így szeretem.
-Oké.Akkor hazamegyek kocsival te pedig gyalog utánam jössz és utána az én kocsimmal-istenem,de jó ezt kimondani-tovább megyünk.
-Rendben.-köszönés képp egy gyors csókot ad,elköszönök mindenkitől és elhajtok.

Ezer éve nem voltam már itthon-itthon.Nagyjából úgy néz ki mint egy piramis.Lassan annyi por lesz itt,hogy lakbért fognak fizetni.Egyik hétvégén tényleg rászedhetnénk magunkat és kipucolhatnánk a kérót.Amióta kint lakuk aligha egy hónapot töltöttünk itt.Kiveszem a számlákat és a leveleket a postaládából és felnyitom őket.4 db számla,2 db felszólítás miszerint ideje lenne befizetni őket.Begyömöszölöm a táskámba a papírhalmot és leülök a kedvenc fotelembe ott várom Tom érkezését.Időtöltés képpen a twitterem böngészem.Látom Tom posztját és reflexszerűen reagálok rá.

@TomTheWanted: My beautiful girlfriend.<3 I love u...@AshClarkss #snapshot
@AshClarkss:@TomTheWanted I love u too!:)

Imádom,hogy képes olyan pillanatképeket készíteni amiken tök hülyén nézek ki mégis feltölti.Elvileg az engedélyem kéne kérje,hogy feltölthesse ezeket a képeket.Ezt is a neten olvastam.Nem tudom mi lenne velem az internet nélkül.Figyelmem az IPhone-om kelti fel.Tom írt,hogy itt van.Válaszolok majd kapok még egy üzenetet.Ismét válaszolok majd kapok még egyet.Ma romantikus hangulatban van és ezt kénytelen vagyok megosztani a követőimmel.

@AshClarkss:Mr.Romantic @TomTheWanted

Cseppet sem unalmas.

Igazából hozzáfűzni valóm csak annyi lenne,hogy BOCSÁNAT A SOK KÉSÉSSEL,de valahogy nem jött az ichletmanó mivel Bianka kedves nem küldte el nekem:( Másrészt pedig BOCSÁNATTAL tartozom Barbara barátnőmnek akinek két napja ígérgetem,hogy felteszem a részt,de valahogy most jutottam csak el oda.A tartalomról csak annyit,hogy ez egy kicsit vitákkal dús lett szóval bocsánat,de most legalább mondhatom,hogy egyáltalán nem lett unalmas:) Szóval....I HOPE YOU'RE ENJOY!!
ui:+5 komment és következő epizóóóód!! puszi <3





48.fejezet
Mivel mindenki halálra unta magát(leginkább Tom aki a leglátványosabban szenvedett)Roxanne az elme kitalálta,hogy mindenki mondjon el magáról vagy a párjáról legalább egy cikis dolgot.Jó ötletnek tűnt,úgyhogy kaptunk a lehetőségen és elkezdtük a játékot.Természetesen Tom és én kezdtük,hát miért is ne?!
-Ashley sosem alszik el sötétben és általában mielőtt elalszik mindig elénekel egy TW dalt.-hát persze,hogy Tom nem saját magát "égeti" le mindenki előtt hanem engem.Őszintén szólva mostanság már nem tudok olyan jó képet vágni az ilyen dolgaihoz.Oké,hogy ez egy ilyen játék,de százszor megkértem,hogy az ennyire cikis dolgaimat ne hangoztassa.
-Szerintem ez nem is ciki hanem aranyos.-mosolygott Renee.
-Ha már itt tartunk ha éjjel Tomnak ki kell menni valamiért a konyhába képes felkelteni,hogy kísérjem ki mert annyira fél a sötétben.-árultam el Tom féltve őrzött titkát.
-Ash!Megtennéd,hogy kijössz egy kicsit a konyhába?-mondta feszült arccal Tom.
Valószínűleg a többiek sejtették mi is lehet az oka annak,hogy különös módon Tom félrehív a konyhába,de édes,kedves Roxi barátnőm kezelte a helyzetet és elkezdte sorolni saját cikis dolgait.
-Miért csinálod ezt?-szegezte nekem a kérdést Tom amint beléptem a konyhába.
-TE miért csinálod ezt?-nyomatékosítottam kérdésem.-Miért kell folyamatosan beégetned vagy éppen piszkálódnod?
-Miről beszélsz?Most is te voltál az aki elmondta azt a titkot amit rábíztam.Soha nem tudod a szádat tartani igaz?-láttam a szemében,hogy folyamatosan azon kattog az agya mivel bánthat meg még jobban.
-Miről beszélek?Arról beszélek,hogy mióta mond bárki is olyat a barátnőjének,hogy fogyhatnál már egy kicsit mert lassan szex közben össze fogsz nyomni?Meg mióta mondja azt valaki a másiknak,hogy a magyaroknál lehet a kövérség a divat?Mit gondolsz nekem ezek olyan jól esnek?
-Érdekes ilyenkor mindig arról van szó,hogy neked mik esnek szarul.Én mikor leszek fontos végre?Téged soha nem érdekel mennyire bántasz meg engem.Nekem sem esik jól,hogy még a szüleidnek sem voltál képes bemutatni.Olyan mintha gáz lenne számodra,hogy a pasid vagyok.
-Először is a szüleimnek azért nem mutattalak be mert konkrétan egy kontinens választ el minket és ezért nem fogok hazautazni.És azt is tudod mennyire megromlott a kapcsolatom a szüleimmel amióta kiköltöztem.Szánalmas,hogy komolyan ilyeneket vágsz a fejemhez.Én mikor panaszkodtam érte,hogy a szüleid még nem is tudnak rólam?Semmikor.Úgyhogy szerintem a vita itt véget is ért a részemről mert ezen nem érdemes felhúzni magam.-egy darabig még vártam valami reakcióra,de semmi.Fogtam magam és visszaindultam a többiekhez.
-Sajnálom!-ragadta meg a karom és visszarántott a konyhába.-Sajnálom,hogy minden percben egyre közelebb kerülök ahhoz,hogy elveszítselek,de olyan nehéz ez az egész.Fogalmam sincsen,hogyan kell tökéletes pasinak lenni és hidd el amióta volt a félrelépésem minden erőmmel azon vagyok,hogy a legtökéletesebb legyek számodra,de nem megy.
-Nehéz szeretni engem annyira,hogy melletted maradjak?Értem én.Nem vagyok az a szerethető típus sajnálom.Soha nem kértem tőled,hogy a tökéletes legyél.Nekem mindenhogy a legtökéletesebb vagy.Csak sajnos te elvárod tőlem,hogy megváltozzak.Változom azon vagyok,hogy a legjobb legyek.De ez neked nem elég.Ennél többet nem tudok tenni.Bocsi.
-De Ashley...
-Most hanyagolj egy ídőre!-kitéptem a kezem az övé közül és kisétáltam a konyhából.Régen volt már,hogy Tom és én összevesztünk.De igazából ezt nem is nevezném veszekedésnek.Nálunk a veszekedés általában ajtócsapással,költözéssel és ordítozással zajlik le.Ez egy hevesebb beszélgetés volt.
-Minden rendben édesem?-karolt belém hirtelen támaszom Roxanne. Mindig itt van ha szükségem van rá és ő az akinek bárhogy nézek ki mindig a legszebb vagyok.Sajnálom,hogy amióta kint vagyunk alig jut időnk egymásra és szinte már nem is beszélünk.Szerettem volna neki elmondani mindent ami a konyhában lezajlott,de jobbnak éreztem magamban tartani.Sosem szerettem a magánéleti problémáim ráhárítani másokra.Főleg nem Roxira aki így is tele van problémákkal és még így is szorít helyet az enyémeknek.De azt a helyet inkább most szabadon hagynám egy időre.Tehát röviden a válaszom egy egyszerű:
-Igen minden.-erőltettem egy mosolyt az arcomra.-De most szeretnék kicsit egyedül lenni.
-Ahogy gondolod.-magához ölelt majd egy puszit nyomott az arcomra.

*Roxanne szemszöge*
Tudtam,hogy valami nincsen rendben,de nem akartam feszegetni a témát. Ashleynek így is rossz napjai vannak mostanság.Szeretnék már vele egy olyan napot eltölteni ami csak kettőnkről szól,de amióta az X-Faktor így felkapta a karrierem semmi időm nincsen.Egyik nap fellépés,másik nap fotózás,harmad nap stúdiózás.Jó hülye voltam,hogy belekezdtem ebbe.
-Roxi segíts már Noah nem képes abbahagyni a sírást én meg lassan az idegösszeomlás szélén állok.-tolta a kezembe a bőgő kisgyereket Nathan.
-De miért nálad van a gyerek?Hol van Jay?-vettem ki a kezéből az említett bőgőmasinát.
-Elment Ash kocsijáért,emlékszel?-basszus. Ash ajándéka. Totál kiment a fejemből.Miért pont mára kellett beidőzíteni?Akkora hülye vagyok.-Hahó figyelsz?
-Ne haragudj csak rengeteg gondolat jár a fejemben.-hadartam.-Nagyjából mikor ér vissza Jay?
-Halljátok ilyen nincsen!-szakította félbe a beszélgetésünket Renee.-A média lekapta az új tetkómat.-igen ezalatt a három hónap alatt Renee leszerződött a VS-l és egy fotózás miatt ez a hülye képes volt varratni magára egy masnit.
-Ribikém ez előbb utóbb várható volt.-kelt fel a kanapéról Max.-Nem kell úgy kiakadni rajta.
-Igazából csak maga a cikk akaszt ki figyeljetek. " A Victoria's Secret új üdvöskéje a minap villantotta ki derekán elhelyezkedő tetoválását.Éppen egy edzőterembe igyekezett mikor fotósaink lencsevégre kapták a varratot.Nem tudni pontosan Harden kisasszony mikor készítette a tetkót,de annyi biztos csinálhatna bármit magával akkor sem tudná leplezni szépségét. -Renee azért varrata magára a jelentéktelen figurát mert egy fotózás témája a tetoválások voltak.-számolt be Renee egyik közeli ismerőse.Mint kiderült Renee Melory Harden mindent megtesz a tökéletes munka érdekében."
-Figyelj nem hiszem,hogy ebből akkora ügyet kellene csinálnod.Szimplán lekapták a tetkód ennyi.-nyugtatta Seev.
-De ki lehetett az aki köpött a médiának?-pattogott tovább.
-Renee!Elég lesz!Fölösleges ezen járatni a szánkat.A rajongóid megtudták,hogy van egy tetoválás a derekadon és ennyi.-förmedt rá Nathan.-Most van ennél nagyobb problémánk is,mint például az,hogy rásóztak Jayre egy gyereket aki lehet nem is az övé,nemsokára megérkezik Ashley ajándéka és még azt is ki kell találnunk hogyan lepjük meg.
-Hát persze mert az én problémám sosem fontos senkinek.-felkapta laptopját és felviharzott az emeletre.
-EZ NEM PROBLÉMA HANEM HISZTI!!!-kiabáltam utána.
Komolyan ez a nap nem fog másból állni mint vitákból? Ha igen bevarrom a füleimet,hogy ne halljak meg semmit.

*Ashley szemszöge*
Kezdek újra kételkedni Tomban.Nem afelől,hogy megcsalt hanem egyszerűen csak nem tudok bízni abban,hogy ő is úgy szeret engem ahogyan én őt.Ezer éve nem mondott nekem egy rohadt kedves szót sem.Jó igaz most érkeztek haza pár napja,de ilyenkor a szerelmesek nem veszekednek hanem minden percet egymással töltenek,hogy bepótolják a külön töltött időt.Nem vagyunk átlagos pár,nem vagyunk olyan romantikusak mint Renee és Max vagy Nathan és Roxi vagy Nareesha és Siva.Csak simán egy pár vagyunk akik néha romantikusak,néha viccelődnek egymással,néha pedig úgy tekintenek egymásra mint legjobb haverokra.De sajnos azt,hogy szerelmesek vagyunk teljesen elfelejtettük.Már nem is tudom mikor volt olyan,hogy ketten elmentünk valahová.
-Ash gyere le valaki keres!-lökött vissza a valóságba Roxi kiáltása.Belebújtam a papucsomba és lerohantam a lépcsőn.Mindenki az ajtóban toporgott és várta,hogy leérjek.
-Mi van emberek?Obama keres,hogy ennyire kíváncsiak vagytok?-megragadtam a kilincset,kinyitottam az ajtót és megláttam,hogy Jay pont abban a pillanatban parkol le a ház előtt egy hatalmas hófehér audival. Nem hittem el amit látok.-Te atya szent jó Máriám!Komolyan ezt nem hiszem el.
-Jó lesz?-vigyorgott rám Roxanne és Nathan egymásba karolva.
-Hogy jó lesz e???Basszus elmondani nem tudom mennyire örülök neki.-ugortam Nath és Roxi nyakába-Végre nem kell reggel egy órával korábban kelnünk,hogy beérjünk dolgozni.
-És legalább nem kell Maxet nyaggatnom,hogy vigyen el fotózásokra meg fellépésekre.-mosolygott Roxi.
-Hogy te mekkora egy hálátlan picsa vagy!-vágta oda Roxinak Max.-Egészen idáig mindenhová elvittelek egy szavadba került,most meg egy szempillantás alatt lecseréled a sofőröd?Oké West ezt megjegyeztem.
Max "hisztién" mindenki csak nevetett.Csodálkozom is,hogy nem Reneevel van fent az emeleten mert ilyenkor mindig a pici Renee lelkét ápolja.Úgy tűnik nem csak az én kapcsolatom van romlófélben.
-El sem viszed egy próbakörre?-nyomta a kulcsot a kezembe Jay.
Lerohantam a lépcsőn,beszálltam a kocsiba,kulcs elfordít,taposs a gázba és indulás.Nem számított,hogy fényes nappal van,nincsen nálam se jogosítvány se semmi és halál lazán 120-al száguldozom a városban.Ráadásul még be sem vagyok kötve, nem gáz.Mivel a sebességem jóval meghaladta a korlátokat hamarabb értem vissza a házhoz mint gondoltam.
-Hány rendőr igazoltatott le lányom?-vigyorgott Nareesha.-Idáig hallottuk ahogy a kanyarokban csikorog a kerék.
-Még hozzá kell szoknom,hogy egy 1200 lóerős kocsi van a fenekem alatt.
-Nekünk meg lassan ahhoz,hogy a rendőrség téged keres amiért 200-al száguldozol.-gúnyolódott Siva.
-Nincs egy órája,hogy az enyém a kocsi és ti máris piszkáltok.-biggyesztettem le számat mintha annyira nagyon szomorú lennék.
-Hagyjátok már nem tudja kordában tartani a vágyait.-Jay kijelentésének áldozata én voltam akin ismét mindenki nagyot nevetett.
-Te inkább figyelj a kis porontyodra mert éppen a nadrágodra nyáladzik.-figyelmeztettem.
-Hé eberek mindenki jöjjön le,fel,jobbra,balra!-sietett le a lépcsőn Tom kezében a telefonjával.
Egyedül Reneere kellett várni amíg kitolja a fenekét a szobából.Gondoltam,hogy nem jó hír jön ezért kezdtem lelkileg felkészülni.Nem szeretném újra átélni azt a három hónapos magányt.Végre Renee is leért az emeletről és Tom nekilátott a hír felolvasásának.
-Big Kev írt,hogy Anne üzeni,hogy három napra csomagoljunk össze mert megyünk CA-ba koncertezni.-gondoltam,hogy valami utazás lesz a dologban.Ezért ne költözz be egy sztár lakásába mert előbb vagy utóbb mindig üresen marad a ház.
-De jó egy kis kikapcsolódás.-csillantak fel Nunu szemei.
-Ti nem jöhettek.-mondta lehajtott fejjel Tom.
Nem tudtam mit szóljak ehhez.Ha arra gondolok mennyire haragszom Tomra kicsit sem izgat a dolog,hogy elmennek,de sajnos nem tudom ezt gondolni.Most értek haza alig három-négy napja és máris elmennek.Legszívesebben belebújnék egy bőröndbe és velük mennék,de nem tehetem.
-De mi az,hogy mi nem mehetünk?-csattant fel Nareesha.-A három hónapos turnéra sem mehettünk,ide se mehetünk.Mi lesz lassan megtiltják,hogy barátnőtök legyen?
-Nareesha itt nem erről van szó.-szólalt meg Jay.-Rengeteg hely van ahova velünk jöttetek és akkor is nem állt másból az egész csak nyavalygásból mert ez nem tetszett az nem tetszett.Valószínűleg ez az oka annak,hogy nem jöhettek.
-És egyébként is te vagy az egyetlen aki felkapja a vizet ezen.-jegyeztem meg.-A három hónap miatt nem borultál ki ennyire.
-Ashley,pont te ne oszd itt nekem az észt mert te voltál az aki a három hónap alatt a legdepisebb volt és azt se tudtad hogyan szenvedj.-förmedt rám.
-Talán azért voltam depressziós mert a legjobb barátnőm szerződésekhez volt kötve és meg sem látogathattam vagy fordítva,Renee a világ másik felén volt modellkedni,te meg Milánóban mutogattad be az új cipőkollekciód.-nem vártam senki megszólalására,sarkon fordultam és felmentem a szobámba.
Még be sem léptem a szobaajtón Tom már mögöttem volt és a kérdéseivel bombázott.
-Miért vagy ma ilyen kötekedő mindenkivel?Nareesha legalább érez valami fájdalmat az iránt,hogy a pasija elmegy.De te!Semmi reakciód nem volt rá,hogy elmegyünk.
-Ugyan már. Nareeshának azzal van a baja,hogy nem liheghet Seev nyakán és nem felügyelheti,hogy nem e hozzászól egy nő is.Egyébként megint azt gondolod ám,hogy egy kő vagyok aminek semmi érzései.Van fogalmad mennyire rettegek attól,hogy újra át kell élnem ezt a három hónapot?-próbáltam visszatartani,de nem ment.A könnyeim egyszer csak megindultak és nem bírtam visszafojtani.Azt kívántam bárcsak vége lenne már ennek a napnak.Tom megragadott és magához ölelt.
-Elintézzük,hogy velünk gyertek rendben?Nem kell félned többet nem hagylak el soha.-nyugtatott.
-Nem szeretnék megint arra a sorsra jutni.-felnéztem rá,mosolygott egyet majd megcsókolt.Gyűlölöm ilyenkor.Tudja hogyha megcsókol mindig megbocsájtok neki.Egyből elszáll minden haragom és olyan mintha semmi sem történt volna.Úgy tűnik minket tényleg egymásnak teremtettek.Előbb vagy utóbb a hülyék mindig egymása találnak.

Nagyjából estére mindenki lenyugodott és még Jaynek is sikerült lefektetni Noaht.Mire a teszt kiderül Jay teljesen belejön az apukaszerepbe.Nem tudom mi lesz vele ha megtudja,hogy Noah nem az ő gyereke.Mindenki annyira megszerette főleg Jay.Szerencsétlent mindig veri az Isten.Nem talál egyetlen normális lányt sem,most meg itt van neki a gyerek.Majd egyszer rá is rátalál a szerelem.Mindenki a nappaliban volt és TV-zett vagy éppen a telefonját/laptopját bújta.Egyedül Renee volt az aki még mindig az emeleten volt és életjelet sem adott magáról.Azért elég nehezen hiszem el,hogy ennyire megsértettük volna.Nem bírtam tovább magammal,közelebb ültem Maxhez és faggatózni kezdtem.
-Kérdezhetek valamit Max?
-Persze.-tette zsebre eddig folyamatosan nyomkodott telefonját.
-Minden rendben köztetek Reneevel?
-Ezt,hogy érted?
-Úgy értem,hogy amióta hazajöttetek nem hallani mást a szobátokból csak kiabálást.Eddig olyan nagy volt a szerelem.Hova tűnt.
-Valószínűleg ottmaradt Amerikába.-motyogta.
-Megcsaltad?-döbbentem le.
-Nem dehogy!Csak amióta hazajöttünk egyszer történt meg az aminek meg kell történnie és ennyi.Kezdnem azt hinni azért ilyen mert nem megfelelő neki amit nyújtok vagy nem tudom.Szerinted megcsalt ezalatt a három hónap alatt?
-Nem hiszem mert ha így lenne tudnék róla.Hidd el több titkot őrzök mint amennyi porszem ebben a házban van.-próbáltam kicsit poénos lenni,de nem nagyon sikerült.
-Borzasztóan szeretem és fogalmam sincsen hogyan hozzak újra mindent rendbe.
-Figyelj én a helyedben nem benyalnék neki és ajándékokkal bombáznám,jó természetes vegyél neki ezt azt biztos örülne neki,de nem annyira mint ha leülsz vele beszélgetni és mindent alaposan átrágtok.
-Nélküled az élet ebben a házban meghalna.-mosolygott.-Köszönöm!
-Családban ez így szokás.-megöleltem majd barátnőm keresésére indultam mivel eljött az ideje,hogy megemeljük a seggünket és kivigyük két kis apróságomat sétálni.
Hálószobájukban bukkantam rá amit valami után kutakodik a ruhásszekrényben.
-Mit keresel ennyire?-huppantam le az ágyra.
-A sapkámat és a kesztyűmet ugyanis szakad odakint a hó és lassan indulni kéne kutyát sétáltatni.
Felkeltem az ágyról és kinéztem az ablakon.Tényleg úgy szakadt a hó,hogy az utca túloldalát alig lehetett látni.Gyorsan átrohantam a szobámba előkerestem a legtélibb cuccaim és vártam ameddig Roxanne is el nem készül.

Nem is mi lennénk ha nem osztjuk meg ország világgal,hogy március van és Londonban szakad a hó.

@ashclarks: Nem baj London mi így szeretünk a márciusi havaddal együtt;)#freakingood

@RoxanneWest: A legjobb érzés ha egy gyönyörű márciusi napon elindulsz @ashclarks-al kutyát sétáltatni és rájössz...SZAKAD A HÓ!(Y)#lovethisweather 

Sok ember közül pont mi vagyunk azok az idióták akik este,szakadó hóesésben mennek ki megsétáltatni az ebeiket.Míg két rakoncátlan kutyusom rohangált össze vissza Roxival kitárgyaltuk lelkünk összes gondját baját.Néha képesek vagyunk totál egymás agyára menni,de azért tudjuk hol a határ és hol van az,hogy a legjobb csendben otthagyni a másikat.Sosem voltak nagy vitáink maximum csak összekapásaink amiket előbb utóbb megtudtunk beszélni.Ezért is mondják a mi barátságunkra,hogy örökké tart.Tudom,hogy mindig számíthatok Roxira bármi történjék is ő mellettem áll és támogat bármiben.De ez természetesen rám is vonatkozik mivel az életemet adnám az életéért.

Kis utunk már Bill Barbecue Büféjénél tartott amikor ismerős nevetés csapta meg a fülünket.Esküszöm nem hittem el amit látok.
-Te az nem úgy néz ki mint...
-Nathan!

Díjacska no.2.

Nos mint azt a mai nap folyamán megtudtam,ha valaki két díjat kap kétszer kell kiraknia.Még ilyet!Még egyszer leírni 11 dolgot magadról,11 kérdést írni és egyéb.Macerás dolog,de ennyivel tartozom legjobb barátnőmnek és Csajsziii_1D nek.

Szabályok

1, Írj magadról 11 dolgot

2, Válaszolj 11 kérdésre
3, Tegyél fel 11 kérdést
4, Küldd tovább 11 embernek

11 dolog rólam

1. régen kosárlabdáztam.

2.eléggé érzékeny típus vagyok.

3.gyűlölöm az unalmas embereket.

4.szeretem ha valaki pozitívan áll a dolgokhoz.

5.még nagyon RÉGEN szerelmes voltam Enrique Iglesiasba.

6.hatalmas TW fan vagyok,de ez egyértelmű:D

7.Három blogom van amiből egyre kettő díjat is kaptam:3

8.nem vagyok egy idegbajos ember,de ha valaki felidegesít annak vége van mint a botnak.

9.szeretnék egyszer eljutni Tomorrowland-re.

10.imádom a pörgős zenéket.

11.képes vagyok egy nap akár 10 filmet is megnézni.

11 válasz

1. Mióta és ki/mi miatt lettél TWFanmily? azt hiszem tavaly szeptember óta,és legjobb barátnőm miatt.
2. Ki és miért a kedvenced? Tom. mert nagyjából ugyan az a személyiségünk és mindig mindenből viccet csinál,imádom,hogy nem lehet vele komolyan beszélni még ha tényleg komoly a helyzet akkor sem.
3. Melyik a kedvenc TV műsorod? nem nagyon szoktam TV műsorokat nézni.vagyis szoktam csak nincsen kedvencem.
4. Van példaképed? Ha van akkor ki? Demi Lovato.
5. Melyik weblapot látogatod rendszeresen? Facebook,Blogger,We heart it.
6. Melyik az a film amit bármikor meg tudnál nézni? LOL (2009)
7. A hely ahová legszívesebben elutaznál? (értelmes kérdés lett..:)) Ibizaaaa*-*
8. Milyen nyelveket tanulsz? angol,lassan pedig spanyol.
9. Hány éves vagy? 14
10. Anyás vagy apás vagy? apukám sajnos nem nagyon vesz részt a mindennapjaimban mivel rengeteget dolgozik ezért inkább anyukám az aki közelebb áll hozzám.
11. Kedvenc TW, Lawson és Big Time Rush dal? Lawsontól még életemben egy dalt sem hallgattam szóval nincsen kedvencem, Big Time Rushtól úgyszintén,TWtól pedig az IFY.

11 kérdés
1.Hány blogot írsz jelenleg?
2.Mióta vagy TW/1D fan?
3.Mit szeretsz magadban?
4.Mi volt az eddigi legnagyobb hazugságod?
5.Alszol valamilyen plüssállattal?
6.Legnagyobb álmod?
7.Szeretnél fősulira menni?
8.Szereted a PLL-t?
9.Szeretni vagy szeretve lenni?
10.Boldog vagy most?
11.Ha lehetne egy kívánságod mi lenne az?

Akiknek küldöm

1.R.W
2.Lukácsi Bianka
3.Kovács Alexandra
4.Kovács Zita

Díjacska,díjacska...

Te jó isten!Soha nem gondoltam volna,hogy PONT ÉN kapok egy díjat egyenesen Csajsziii_1D-től.Először nem tudtam mi is ez azért nem foglalkoztam vele.De kicsit tüzetesebben átnézve rájöttem,hogy ez egy díj amit még mindig nem hiszem el hogy megkaptam,ráadásul még a legjobb barátnőm is elküldte nekem.NAGYON KÖSZÖNÖM!!!

Szabályok

1, Írj magadról 11 dolgot

2, Válaszolj 11 kérdésre
3, Tegyél fel 11 kérdést
4, Küldd tovább 11 embernek

11 dolog rólam

1. Nem vagyok az az otthon ülős típus,csak ha olyan a kedvem.

2.15 leszek decemberben:3

3.imádok a barátaimmal lenni és minden percet velük tölteni.

4.gyűlölöm ha valaki nem viszonozza a felé közvetített szeretetem(nem szerelem szeretetet:)

5.nem szeretem ha kioktatnak vagy valaki felsőbbrendűnek hiszi magát.

6.legjobb barátnőmet nyolc éve ismerem és neki köszönhetem,hogy megismertem a TW-ot.

7.szeretem ha a dolgaim rendben vannak és a környezetem tiszta:$

8.nagy álmom,hogy egyszer kijutok Londonba.

9.rühellem a szúnyogokat:s

10.félek a sötétben.

11.egyszer az asztal sarkába még két évesen bevágtam a szemem és felszakadt,azóta ott van egy kis sebhely a szemhéjamon:DD

11 válasz

1: Nathan Sykes vagy Harry Sytles?  Nathan:)

2: Mióta írsz blogot? 2012,szeptembere óta.

3: Hány éves vagy? 14

4: Szereted a The Wanted-ot? Ha igen, miért? Ha nem, miért?  Imádom.Mert jó zenét csinálnak és nem nagyképűek és felvágósak mint némelyik sztár.Becsülik a rajongóikat amiért vannak nekik és dicséretre méltó,hogy képesek voltak önerőből oda jutni ahol most vannak,

5: Leborotválnád a hajad egy VIP koncert jegyért?  előbb borotválom le a szemöldököm mert azt vissza lehet rajzolni :D

6: Szerinted a 1D és a TW ki fog e valaha békülni?  nem mert mindig lesznek olyan tagok akik nem békélnek meg a másikkal:/

7: Szereted a csokit?  igen,csak azt nem szeretem benne,hogy víziló leszel tőle :D

8: Meg vagy elégedve magaddal?  néha igen,néha nem

9: Mit szeretsz a saját blogodban? *blogjaidban!! azt,hogy mindig történik valami és a fejezetek elegendő hosszúságúak és látszik rajtuk,hogy nem tökéletesek úgy ahogy én sem:)

10: A hosszú kapcsolatok híve vagy?  igen,és bárcsak minden ember így gondolná:s

11: Mit üzensz az olvasóidnak?  azt,hogy nagyon köszönöm,hogy olvassák a blogjaim és,hogy ennyi kedves szót kapok tőlük rengeteget jelent és igyekszem minél jobb formát "papírra" vetni!! <3

11 kérdés
1.Mi mindent tennél meg azért,hogy az egyik TW taggal randizhass?
2. Kedvenc szám a TW-tól?3.Mióta írod a blogod és mi szokott inspirálni?4. Van e olyan titkod amit eddig még soha nem mondtál el senkinek?5.Szerelmes vagy boldog szeretnél inkább lenni?6.Mi a legnagyobb vágyad az életben?7. Hol szeretnél majd élni a jövőben?8.Hány éves vagy?9. Legjobb barátnőd neve?10.Félsz a sötétben?11. Horror vagy vígjáték?

Akiknek küldöm

1.R.W
2.Lukácsi Bianka
3.Kovács Alexandra
4.Kovács Zita

Kap-nap.

Itt van hát a kövi rész emberek:)Nem mondom,hogy tökéletesen meg vagyok vele elégedve,de több mint a semmi.Tartalmilag ne várjatok nagy csodát mert eléggé unalmas lett!
ui:+5 komi és kövi.



47.fejezet
*Roxanne szemszöge*
Mint akik egy éve nem aludtak,kb úgy fetrengtünk a TV előtt.Én kitartóan próbáltam rávenni Nathant a szemöldökszedésre persze sikertelenül.Siva és Nareesha egymás körmét reszelgették és manikűrözték. Max és Renee isten tudja mivel játszottak,de csak annyit értettem,hogy:"bazdmeg","köcsög telefon","szar vagy meghalsz" és szinonimáik.Jay Noah-t próbálta elszórakoztatni valami idióta halandzsa nyelvel. Tom pedig lajhár módjára kapcsolgatta a TV-t valami jó műsor reményében.De mint azt tudjuk,szombat délelőtt értelmes filmet találni lehetetlen.Egyedül kedves barátnőm hiányzott a képből aki valószínűleg odafent húzza a lóbőrt.Már 10 óra elmúlt szóval ez nem jelent mást mint,hogy Ash a Kap-napját tartja.Hogy mit jelent ez?Azt,hogy ilyenkor teljesen kizárja a külvilágot maga körül és egész nap a színes kockát bámulja melegítőben,kinyúlt pólóban és egy halom popcor társaságában.Általában ilyenkor én vagyok az aki testőrként viselkedik,hogy senki ki ne zökkentse a saját kis világából.Mert ha valaki hozzászól,vagy kér tőle valamit az áldozattá válik Ash szemében.
-Na jó én már kezdem azt hinni,hogy Ashleynek baja van szóval megnézem mit csinál.-állt fel a kanapéról Tom és indult el az emelet felé.Villámsebességgel kipattantam Nathan öléből és a lépcsőhöz rohantam.
-Senki nem megy fel az emeletre ameddig Ash fel nem kelt.-álltam el az utat Tom előtt.
-Mert?-nézett rám mindenki döbbenten.
-Mert Ashley 10-nél tovább aludt ami azt jelenti Kap-napja van.Ilyenkor nem szólhat hozzá senki,nem kérhet tőle senki semmit.Egész nap a TV előtt fog ülni és popcort fog enni.Szóval senki ne merjen hozzá érni,nyúlni,szólni!
-Persze mert majd ez miatt nem megyek fel az emeletre.-indult meg Tom.
-Tom láttál már anyamedvéd védekezni?-néztem rá felvont szemöldökkel.-Ha még egy lépést teszel fogsz.
Szavaim hatására Tom meghátrált és visszaült a kanapéra.

*Ashley szemszöge*
A Kap-napokat sosem lehet előre megtervezni.Maguktól jönnek.Nálam ez olyan berögződöttség mint másoknál a bélyeggyűjtés.Ilyenkor úgy viselkedem mint egy agyhalott.De másnap az egész napi punnyadást ledolgozom és kifulladásig takarítok,vásárolok,főzök.Nyögve nyelősen kiszálltam az ágyból,átvettem a pizsamám melegítőre majd kicsoszogtam a szobából.A nappaliban mindenki rám szegezte tekintetét amikor leértem a lépcsőről két házőrzőm kíséretében.Azért vagyok olyan állapotban,hogy emberként lehet rám nézni.Ők mégis úgy bámultak mint egy elmeháborodottat.Ügyet sem vetve rájuk betotyogtam a konyhába,betettem egy csomag popcornt a mikróba,kivettem két liter narancslevet a hűtőből,megvártam míg a vajas csodám kipattog majd leültem a többiek közé.Kicsit fusztrál ilyenkor ha valaki a közelemben van,de Roxanne ezt egyből levágta és intézkedett is.
-Srácok gyertek légyszi mert a szobánkban leszakadt az egyik polc és segíteni kéne visszarakni.-dadogta.
-Nincs is polc a szobánkban.-szólalt meg Nathan.
-DE VAN!-nyomatékosította mondatát Roxanne.
Hál' istennek levágták miért is kéne nekik felmenni az emeletre és szófogadóan követték az utasítást.

Egész napos hentergés a kanapén után még mindig semmi kedvem nem volt összeszedni magam.Unalmam híresztelése képpen posztoltam hangulatom Twitterre. Fogalmam sincsen hogyan,de egyik pillanatról a másikra Max ott termett mellettem.
-Ashley én ezt már nem bírom.Tudom,hogy köztünk vagy még és hallod amit mondok.
-Max.Nem elmeroggyant vagyok hanem csak kivettem egy nap "szabadságot".Szerintem jár nekem ennyi.
-De éhen halok és Renee főzőtudománya egyenlő a nullával.Kérlek.Csak egy vajas kenyeret.Te még azt is finomabban megcsinálod.
-Max!Kinek van ma Kap-napja?
-Neked.
-És kinek nem lesz foga ha nem megy fel rögtön az emeltre?
-Nekem.-fogta magát és lehajtott fejjel visszament az emeletre.

***

Hajnali egy óra.Hivatalosan is vége a Kap-napnak.Miért is nem alszom eme késői órán?Nem nem azért mert szeretett barátom mellettem úgy horkol mint egy medve.Nem is azért mert túl kipihent vagyok az alváshoz.Az ok egyszerű.Kedves Jay barátunk gyereke vagy nem gyereke képtelen elhallgatni.Tőle zeng az egész ház.Sajnálom azért szegényt mert egyik napról a másikra nem egyszerű beletanulni az apa szerepbe.Kénytelen voltam hát kikelni az ágyból és Jay segítségére sietni.

-Segítsek?-léptem be az ajtón.

-Könyörgöm neked.-nézett rám szinte könnyes szemekkel.

Odaléptem hozzá és átvettem a kis szirénát.Amikor egy lány kezébe gyerek kerül egyből előjönnek az anyai ösztönök.Úgy éreztem magam mintha hét gyermek anyja lennék.Nagyjából olyan Nareesha felling. Számunkra ő a második anyuka.

-Nem értem,hogy megy ez neked.Én reggel óta próbálom elaltatni vagy legalább megnyugtatni te meg kézbe veszed és egy perc alatt megnyugszik.-mondta Jay.

-Ne várd,hogy egy nap alatt beletanulsz mindenbe.Az meg,hogy nekem elhallgat percek alatt egy dolog.Ha tudnád nyaranta mennyit bébiszitterkedtem Roxival azért,hogy több legyen a zsebpénzünk.Van rutinom az ilyenben.

-Fogalmam sincsen mihez kezdenék nélküled.Meg a többiek nélkül.Lehet már az idegösszeomlás szélén állnék.Még az a szerencse,hogy holnap megkapom az apasági teszthez való cuccokat és jövőhétre kiderül az eredmény.

-Hidd el addigra már el sem akarod engedni.-mosolyogtam.-Nos parancsolj sikerült megnyugtatni.Szerintem reggelig kibírja sírás nélkül.Ha meg nem úgy is átjövök majd.

-Köszönöm.-olyan szorosan ölelt magához,hogy a vakbelem a szemem helyén éreztem.

***

-Jó reggelt.-simogatta a kezemet remélhetőleg Tom.

-Jó reggelt.-fordultam felé a szememet dörzsölve.

-Hogy aludtál?-mosolygott rám.

-Egész éjjel úgy horkoltál mint aki egy éve nem aludt.De amúgy jól.-nevettem.

-Három hónapig turnéztam ember.Van fogalmad róla milyen szar egy buszban aludni?

-Három hónapig turnéztam.-figuráztam ki előbbi mondatát amire a válasz egy kisebb bunyó volt.

Miután vesztésre álltam inkább feladtam és elmentem rendbe szedni magam.Gyors fürdés,öltözés után lerángattam magammal Tomot,hogy segítsen reggelit csinálni.

-Reggelt emberek!-köszöntünk egyszerre.

-Reggelt!-kaptuk válaszul.

Egyszerű lesz a mai menü,gyümölcsök,felvágott,palacsinta,croasant,pirítós,narancslé.Mindenki kedvére válogathat.

A reggeli mosogatást ráhagytuk Reneere és Maxre akik nem sok kedvvel de legalább elvégezték amit kértünk.Délelőttünk beszélgetéssel és TV bámulással telt.Édes,drága Röfi kutyám olyan édesen aludt mellettünk,hogy kénytelen voltam posztolni.

@AshleyClarks: Kényelmesebben el sem tudtál volna helyezkedni:)