Ismét itt köztetek emberek!Új rész,új írásmód,új események.Remélem annyira nem vehető észre,hogy kicsit másképp írok.Köszönöm Biankának,hogy megosztozott velem a mi kis ichletmanónkon,Barbinak pedig a csodálatos szerkesztést.
ui:+5 komi és hozom a kövit.:)byeeee+És lessétek meg a traileremet amit szintén drága barátnőm készített!!!
49.fejezet
Most már bátran kijelenthetem,hogy ez egy elcseszett nap.Kezdve azzal,hogy Nareesha kiakadt azon,hogy a srácok elmennek három napra és nem tudja elviselni a gondolatát annak,hogy Seev ránéz más lányokra is vagy csak szimplán jól érzi magát.Több mint egy éve élünk vele együtt(nagy részt)mégis most jövök rá milyen borzalmas természete van.Azt hiszi birtokolhatja Sivát,Siva pedig túl befolyásolható ahhoz,hogy a sarkára álljon.Elnézve kettejük kapcsolatát néha elgondolkodom mindketten önzetlenül szeretik-e egymást?!
-Ash!-csattan rám Roxi,mire egyből szétszóródnak a gondolataim.-Lassan egy órája itt jártatom a pofámat és ügyet sem vetsz rám.HAHÓ! A pasim éppen egy nálam hatszor dögösebb csajjal beszélget.
-Jó értem igazad van,ne haragudj.Mit gondolsz,mit tegyünk most?-bizakodóan meredek barátnőmre,kinek szinte hallom az agyának kattogását.
-Hát először is oda adom a dögödet mert elviselhetetlen számomra-kezembe nyomja Big pórázát mire én értetlenül meredek rá...ismét.-Másodszor pedig fogom magam és odamegyek,mert nem vagyok hajlandó ezt végig nézni.
-Várj Rox! Biztos vagy benne,hogy jelenetet akarsz rendezni?Így is ismernek elegen és csodálkozom rajta,hogy még egy rajongó sem szólított le téged,hogy csinálj velük közös képet.
-Képzeld már kicsit magad a helybe.Te képes lennél végignézni ahogy Tom ezt csinálja?-nem mondom,hogy annyira nagyon depressziós vagyok még mindig,de nem tud jól esni az embernek ha megcsalják és ez kicsit övön aluli volt.-Basszus ne haragudj...
-Semmi baj.-mosolygok őszintén-Figyelj szívem elhiszem,hogy hihetetlenül haragszol rá és baromi mérges vagy,de sokkal többet ártasz mint használsz azzal ha letámadod az utca kellős közepén.-és Clarks ismét a célban,tudatalattim hatszoros hátraszaltózik örömében.
-Akkor húzzunk el innen mert nem sok kell,hogy odamenjek-megragadja a karom én pedig céltudatosan elrángatom a virág ágyás közepéből két ebemet és elsietünk.
Otthon már mindenki alszik legalább is úgy gondolom mert a földszinten korom sötét van amikor belépünk.Leveszem a pórázt a kutyákról és bemegyek a konyhába ahol Roxanne már derékig a hűtőben van.
-Ha gondolod összedobok valamit ami diétás.-meg sem várom a választ már veszem le a müzliket,poharakat a szekrényből.Még hasznomra is válik,hogy Roxanne rászokott a diétázásra mivel az "új életéhez" a csodálatos külső is hozzá tartozik.Nem mintha eddig nem lett volna mindig csodálatos kinézetű,de a menedzserei elvárják,hogy mindig fitt és egészséges legyen.Ennek köszönhetően neki mindig külön kell főznöm,de számomra nem fáradtság.Miközben nemsokára elkészül a hatalmas alkotás Roxi folyamatosan az ablakon keresztül mered az utca sötétjére és várja mikor tér haza a hercege.Bár ebben a pillanatban nem hinném,hogy úgy gondol Nathanre mint a hercegére.
-Biztos vagyok benne,hogy a ma estét annál a kis ribancnál tölti az éjszakát.
-Nem meri megtenni.Már csak azért sem mert fél tőlem.-mosolygok önelégülten és tejet öntök a müzlis tálba.
-Fél tőled?-felvont szemöldökkel mered rám.
-Meséltem neki kicsit arról,hogy apu katona és megtanított erre-arra és azóta kicsit meggondolja milyen lépéseket tesz felém,de úgy gondolom lassan ideje lesz megint beszélgetnem vele.-leteszem a tálakat az étkezőpultra és mindketten nekiesünk a hatalmas vacsorának.Ezek azok az értékes pillanatok amikor Roxanne és én végre ketten lehetünk és nem zavar minket senki.Csak a probléma az,hogy ez a pillanat közel sem olyan felhőtlen mint szeretnénk.
-Miért tudsz mindig meglepni?-nyeli le az utolsó falatot is barátnőm majd a mosogatóba helyezi a tálat.
-Azért nem kell ahhoz nagy tudomány,hogy banánt,málnát és fekete szedret összekeverj müzlivel és tejjel.
-De te még ebből is képes vagy tökéletes vacsorát készíteni.
-Gyakorlat teszi a mestert.-vigyorgok majd hatalmas maci öleléssel átölelem.-Megvárod Nathant vagy feljössz?
-Kényelmesebb lesz ha odafent várom meg szóval igen.-mosolyt erőltet az arcára és követ felfelé a lépcsőn.
Próbálok úgy beosonni a szobába,hogy Tom semmit ne vegyen észre bár ha Tom alszik akár ágyút lehetne elsütni mellette fel sem ébredne.Gyorsan ledobálom magamról a hat kiló ruhát,kiveszek a fiókból Tom pólói közül egyet és befekszem az ágyba.Fel sem fogom,hogy ennek a napnak is vége van.Holnap ismét korán kelés és munka aztán a nap többi fele az enyém hál' istennek.
Zavaros álmok ébresztenek.A szívem majd kiugrik a helyéről,de nem emlékszem semmire mitől vagyok ilyen felzaklatott.Rápillantok az órára,fél kettő...remek.
-Minden rendben?-imádom Tom most-keltem rekedtes hangját.
-Persze,csak furcsa álmom volt.-félmosolyra húzom a szám bár tudom,hogy a sötétben alig látja.-Ne haragudj,hogy felkeltettelek.
-Nem keltettél fel.Amióta megjöttél fent vagyok.-Ő az álcázás mestere.Soha nem tudom kitalálni vajon mire gondol mert az arckifejezése nem mutat semmit.Igaz alvást színlelni nem egy hatalmas ördöngösség én mégis bedőltem neki.
-Túlságosan becsapható vagyok.
-De nekem így vagy tökéletes.-ahogy megsimogatja arcom kényszeres elmosolyodom és hátradöntöm az ágyon.Orrát az orromhoz dörgöli majd megcsókol.Ismét rám tör az érzés,hogy mindennél jobban szeretem ezt az embert és soha nem akarom elveszíteni.Akár hányszor is összeveszünk annál jobban kötődöm hozzá.Valahogy ha mindketten az ágyba kerülünk ritka pillanat amikor csak alszunk..és a mai este pont ilyen.
*Roxanne szemszöge*
Mikor felébredek a szobát elárasztja a havas London reggeli fénye.A szemhéjam mintha ólomból lenne köszönhetően a két órányi alvásnak.5 óra.Még az ébresztőm is alszik.Oldalra fordulok bízván abban,hogy sikerül még egy órát aludnom,de megpillantom a mellettem mélyen alvó Nathant. Kicsit megnyugszom,hogy itthon van,de ezer kérdés merül fel bennem.Mikor jött haza?Mit csinált miután elmentünk?És egyáltalán,hogy képzeli,hogy csak úgy lelép?
Kérdéseim hamar válaszra lelnek mivel szugerálásom hatására Nath kinyitja zöld szemeit melyek egyenesen rám ragyognak.Képes lennék elmerülni ezekben a szemekben,de jelen pillanatban túlságosan haragszom rá.
-Jó reggelt kicsim!-mosolyog rám és csókolna meg,de elhúzódom.-Mi bajod?
-Csupán csak annyi,hogy tegnap este lelépsz egy szó nélkül aztán meg amikor Ashleyvel sétáltatjuk a kutyákat nem fogsz hinni a fülednek...de téged láttunk egy szőke csajjal a pékség előtt nagyban csevegni és nagy nehezen megálltam,hogy ne rendezzek jelenetet maaaajd hajnalokig várok rád,hogy beess az ajtón most pedig úgy csinálsz mintha semmi nem történt volna?!Elmondanád mi a franc volt ez az egész?-meglepődöm milyen nyers és őszinte vagyok.Általában félek megmondani Nathannek az igazat mert nem szeretek embereket megbántani,de most valahogy ki kellett adnom a dühömet.
-Te követtél engem?
-Nehogy már ezen legyél kiakadva?És egyébként is mondtam,hogy nem követtelek hanem csak beléd botlottunk.
-Figyelj nem szeretnék már most korán reggel összeveszni ezen szóval legyen annyi elég,hogy dolgom volt oké?-kimászik az ágyból és bemegy a fürdőbe.Jellemző.Ha valamit meg kell beszélni egyszerűbb kibújni alóla majd megoldja a probléma magát.Vagy majd Roxi mindent elintéz neki úgy sincsenek érzései.Ég a szemem a hamarosan kicsorduló könnyektől,de tartom magam.Nem adom meg Nathannek azt az örömöt,hogy sírni lát.
-Jól van.Legyen.-kikászálódok az ágyból és belebújok a köntösömbe.-Ma este elmegyek Simonnal és Katherine-el bulizni,ha akarod ha nem jól fogom érezni magam.-legszívesebben vállba veregetném magam.Fura,hogy boldogsággal tölt el Nathan arckifejezése amit a tükörbe vág.Gúnyosan mosolygok rá egyet majd elmerülök a gardrób hatalmasságában.
*Ashley szemszöge*
Christian és Elena London legfrissebb híreit mondja a rádióban.Úgy tűnik már is hét óra van.Kissé fáradt vagyok a mozgalmas éjszaka miatt,de egyben boldogsághormonnal teli.Tom lába az enyémen és kezével szorosan ölel magához.Imádok így ébredni.Bőre a bőrömön ennél jobb nincs.Na jó kicsit ez furán hangzik,de valami ilyesmi a szerelem vagy nem?Szokatlan,hogy nem Noah sírására ébredek.Vagy arra,hogy Jay folyamatosan azt mondja-aludj már a rohadt életbe.Tom megcsókolja a nyakam és alig érthetően jó reggelt félét dörmög.Ösztönösen mosolyognom kell.Szembe fordulok vele és megcsókolom mire ő magára emel.
-Ugye tudod,hogy dolgoznom kell ma?-mondom két csók között.Egy szempillantás alatt Tom a hátamra fordít és már fölöttem van.
-Akkor a megoldás egyszerű...ne menj dolgozni!-ismét egy fordulás és megint én vagyok felül.
-Tudod én nem vagyok tehetséges és nem tudok a hangomból megélni szóval kénytelen leszel elengedni mert ha nem...hát kénytelen leszek erőszakhoz folyamodni.-nevetek majd egy utolsó csók után kikászálódok Tom karjaiból.Az ágyról figyeli miként rohangálok össze vissza a fürdő és a gardrób között.Még bőven van időm mégis fejvesztve készülődök.Úgy tűnik Tom mulatságosnak találja.
-Olyan vicces vagy amikor készülődsz.-mondja nevetve.
-Örülök,hogy jól szórakozol rajtam.-odalépek az ágyhoz és megcsókolom.-Délután a tiéd vagyok feltéve ha nincsen programotok.
-Csak 10-kor lesz egy kis "csapatmegbeszélés",utána interjú,majd találkozás a rajongókkal és háromra már itthon is vagyunk.-vigyorog önelégülten.
-Jól van.Vigyázz mit mondasz a sajtónak.Később édes.-dobok egy puszit és kislisszanok az ajtón.
Ma végre beülhetek a kocsimba és vezethetem.Olyan megszokottá vált,hogy mindenhová gyalog megyek és most hirtelen egy audival járkálok majd. Roxanne mellettem ül és az IPodját nyomogatja,Renee pedig hátul a sztárhíreket kutatja.Nyilván valami cikk érdekli amiben megemlítették és ismét kiakadhat rajta.Mielőtt beszálltunk a kocsiba bocsánatot kért tőlünk,hogy olyan seggfej volt tegnap.Reméljük egy ideig nem kell újra bocsánatot kérnie.
-Basszus,basszus,basszus.Meddig leszek én a főtéma a sajtónál?-elkiabáltam magam.Visszapillantóból meredek rá és felkészülök a hisztire ami valószínűleg az út hátralévő részében tartani fog.Irigylem Roxannet,hogy mindkét fülébe fülhallgató van így a külvilág számára nem létezik.-Újabban arra a képre vannak rászállva amit Max csinált rólam mielőtt elmentünk vacsorázni és a szoba úgy néz ki mint ahol bomba robban.Ezt hallgasd.-legszívesebben a tenyerembe temetném a fejem,de egyértelmű ez nem valósítható meg.Ezért kénytelen vagyok Mrs.Hisztis Spanyol Modellnövendék drámáját végighallgatni.-"Míg nemrégiben Renee Melory Harden a Victoria's Secret új porontya friss tetoválását mutogatta a nyilvánosságnak,pár napja kedvese Max George feltöltött egy képet róla Twitter profiljára ahol Renee egy rumlis szoba közepén pózol.Nem tudni melyikőjük a szoba tulajdonosa,de inkább hasonlít egy munkás szállóra mint otthonra."
-Szokj hozzá édesem a sajtó már csak ilyen.-vonom meg a vállam.
-De te olyan szerencsés vagy,hogy nem vagy ismert.Már bocsi.-erre csak gyors félmosolyra húzom a számat és tovább koncentrálok a vezetésre.Egy örökkévalóságnak tűnik mire odaérünk.-Téged soha nem piszkál a sajtó ha Tom feltesz rólad egy képet akárhova is.
-A sajtó nem,de elolvastál te egyetlen kommentet is valamelyik rajongótól?-kissé erélyesebb hangsúllyal sikerült kimondanom mint szerettem volna.-Figyelj!Nem szeretnék ez miatt több vitát legfőképpen az egész napot nem szeretném elrontani azzal,hogy most összevesszünk.Sajnos a hírnév ezzel jár.Régebben amikor modellkedtél azért nem voltak ilyenek mert annyira nem vontad bele magad,de a Victoria's Secret szeret extra nagy hírességeket kreálni a modelljeiből.Szóval a dolog egyszerű..SZOKJ HOZZÁ!-monológom végére pont meg is érkezünk.Megbököm Roxi vállát,hogy megérkeztünk mire felkapja a fejét és pár másodperc elteltével leesik neki,hogy ki kéne szállni.Egyértelmű,hogy a kukkot se hallott abból amit Reneevel beszélgettünk.Beteszem a kocsikulcsot a táskámba és kiszállok a kocsiból.Büszkeséggel tölt el,hogy az emberek azért nézik meg a kocsimat mert jól néz ki nem pedig olyan mint egy antikváriumi darab.Végignézve két kollégámon kicsit túlöltözöttnek érzem magam.Roxin egy fekete,bőr csőnadrág van fehér trikóval és farmer inggel,Reneen fekete nadrág,szürke kötött pulcsi amiből kilátszik a melltartója csipkéje mégis jól néz ki nem pedig ribancosan.Én pedig úgy vagyok felöltözve mintha egy luxusvacsorára mennék.
-Egyébként miről folyt a téma?-kíváncsiskodik Roxanne miközben felmászunk a kávézóhoz vezető lépcsőn.
-Csak a sztárhírekről beszélgettünk.-ezt nem szeretem Reneeben.Folyton ez a hangulatváltozás.Az előbb még a kocsiban pattogott most meg úgy beszél mintha totál leszarná mit írnak a lapok.Valamilyen szinten ezt személyes sikernek tekintem mivel lehet az én kis monológom hatására lett ilyen nyugodt.
-Ez fura.-dörmögi Roxanne csodálkozva.
-Micsoda?-kérdezzük egyszerre Reneevel.
-Sztárhíreket olvastál mégis nyugodt vagy.Hogy fér össze a kettő?-a poénos Roxanne újra körünkben. Spanyol szépségünk egy szemforgatással lerendezi majd belép a kávézóba mi pedig követjük.
-Jó reggelt Scarlett!-kiáltjuk egyszerre mire a kávézó törzsvásárlói akik általában mindig elsőként vannak itt,nagy szemekkel merednek ránk.
-Sziasztok lányok.-lép ki a raktárból Scarlett kezében egy hatalmas dobozzal.Nagy valószínűséggel megérkeztek az új Starbucksos pohár utánrendelések.Bedobáljuk a cuccaink a pult mögé és nekilátunk felvenni a rendeléseket.
Csak úgy rohan az idő.Rápillantok az órára és már is dél van.A srácok hamarosan berohannak valamiért biztos vagyok benne.Mint ahogy abban is,hogy Nathan barackos,áfonyás teát fog kérni,négy cukorral és tejjel.Jut eszembe elfelejtettem utána járni Roxannál,hogy mi is volt tulajdonképpen a tegnap esti dolog.Hogy lehetsz ilyen seggfej,hogy még a legjobb barátod után sem érdeklődsz,korhol a tudatalattim.És sajnos igaza is van.Attól még,hogy az életünk 360° fordulatot vett nem azt jelenti,hogy el kell feledkeznem róla.Leteszem az utolsó rendelést is az asztalhoz és besietek a pult mögé ahol Roxi nagyban egy lánycsapatot szolgál ki.Megvárom míg befejezi majd nekilátok információra vadászni.
-Egyébként elfelejtetted elmesélni,hogy mi is volt Nathannel.-megfogok egy poharat és szorgosan elkezdem törölgetni.
-Igazából most reggel beszéltem csak vele.-vonja meg a vállát.
-Éééés?-kérdezősködöm tovább.
-Nem árulta el miért volt kint azzal a csajjal.Csak azt mondta dolga volt.De tudtára adtam,hogy ma este Simonékkal megyek bulizni tudod,hogy megünnepeljük,hogy hivatalosan is egy csapat vagyunk.-Hát persze,hogy ez is kimegy a fejemből.Mivel az én drága barátnőm belefogott az énekes karrierjébe természetesen ezer új ember vette körül és ezek közül ketten a menedzserei.
-Figyelj lehet,hogy valami meglepetést akar neked az évfordulótokra amihez kell annak a lánynak a segítsége?!
-Drágám az évfordulónk Júniusban van.-egyik kezét a vállamra teszi a másikkal a pultot kopogtatja.-És most Március van.
-Jó én csak pozitív akartam lenni.-biggyesztem le ajkam szomorúságot színlelve.
-Ezért imádlak annyira.-megragadja a vállam és a karjaiba van.Erősen szorít kissé már túl erősen.Ezek a pillanatok azok amik bárcsak soha ne múlnának el.
-Jaj,de jó ezt látni lányok.-foglal helyet az egyik bárszéken Jay.Furcsa,hogy csak egyedül van.-Végre egy nap ami nem veszekedéssel van kitömködve.
-Addig jó míg így tudod Bird.-kacsint rá Roxanne.
-Adjon isten kapitány.-csatlakozik hozzánk Renee is.-Mi ez a nagy magányosság?És hol van Noah?
-Ja tényleg hol van kis porontyod?-kérdezi Roxi nevetve.
-Megajándékoztam vele anyámékat azzal a szöveggel,hogy Ashley unokaöccse és mivel mindenki dolgozik nem tudtuk hová tenni.És anyuék pont a városban vannak szóval tökéletes időzítés.Holnapra kiderül az apasági teszt szóval nem kell sokáig szenvednem vele.
-Jay!Hogy mondhatsz ilyet?-csattanok rá.-Szegény nem tehet róla,hogy rád erőszakolták.És egyébként köszi,hogy engem is belekeversz.
-Ashley ez a gyerek maga az ördög.Egyfolytában csak éhes,sír,pisil,éhes,sír,pisil.Ez a legkevesebb amit megtehetsz értem mert egész éjjel nem aludtam tőled meg Tomtól.-ez az egyetlen dolog amivel zavarba lehet hozni mivel akárhányszor eszembe jut mindig mosolyognom kell.Renee és Roxi úgy röhögnek rajtam mint két retardált.
-Ugyan már Jay ne mond,hogy te egyszer sem adtál ki hangot szex közben.-kicsit halkítok a hangomon mert ez azért nem olyan téma amit legalább negyven idegen között kéne megbeszélni.
-Egy szóval se mondtam,de szerencsétlen Tomnak olyan a háta mint amin egy macska élezte a körmeit.A pólót alig tudja elviselni magán.-oké talán kissé mégis túlzásba estem az éjjel.Ránézek Roxira és Reneere akik még mindig úgy röhögnek,hogy a könnyeik folynak.Összetekerem a kezemben lévő törlőrongyot és hatalmasat csapok mindkettő seggére.
-Inkább a rendelésekkel foglalkozzatok a röhögés helyett.-préselem ki a szavakat mivel nem sok kell,hogy elnevessem magam.-Te meg mond mit rendelsz aztán húzás vissza oda ahol vagytok.
Otthon viszonylag minden normális.Max és Renee amint hazaértünk el is mentek Sivaval és Nunuval mozizni.A mai nap szinte nem is láttam a mi kis mamamacinkat.Lehet őt is úgy lefoglalta a munka mit minket.Roxanne-t már kettőkor hazaengedte Scarlett mivel készülnie kell a bulira.Mekkora mázlista.Úgy tűnik Scarlett titokban nagy rajongója Roxinak.De hiába hamar a rabjává lehet esni.Gyönyörű szemek,szép arc,hibátlan bőr,tökéletes hang,közvetlenség.Mi kellhet még?
-Hé bébi bekened még egyszer a hátam?-úgy meglepődöm,hogy majdnem a telefonom a konyhamalacban landol.
-Persze,gyere.-kiveszem Tom kezéből a körömvirágkrémet és a süllyesztett kanapékhoz megyünk.Hason elterül az egyiken én pedig lovaglóülésben kényelmesen elhelyezkedem rajta.Kellő mennyiségű krémet nyomok a kezembe és beledörzsölöm Tom bőrébe.Szerencsétlen háta tényleg olyan mintha egy macska játéka lett volna.Meglepődök,hogy mikre vagyok képes.
-És merre mozdulunk a nap további részében?-préseli ki a szavakat a fogai között Tom.
-Hát haza kéne mennem a számlákért,aztán azokat fel is kell adni,utána kell venni kutya kaját,aztán meg el akarok menni a Forever 21-be mert már három hete szemezek egy ruhával meg egy cipővel.-sorolom a teendőket.
-Akkor ha bekented a hátam felmegyek átöltözni és mehetünk.
-Indulhatsz is mert már kész vagy.-lemászok róla majd a konyhába indulok kezet mosni,de Tom megragadja a derekam majd megcsókol.Kábultan bekóválygok a konyhába majd miután lemostam a krémet a kezemről gyorsan én is átöltözöm.Míg Tom készülődik( ami nagyjából beletelik egy órába.)csinálok magamnak egy teát és leheveredek a kanapéra.Két kutyuskám is mellém fekszik dögönyözés reményében.Jay velem szemben Noahval játszik.Annyira jól állna neki az apa szerep.Persze csak egy kis gyakorlás után és egy megbízható barátnő/feleség oldalán.Jézusom Jay mint férj.El se tudom képzelni.Túl komolytalan ahhoz.Vagy csak annak mutatja magát.A férfiak átlagosan 35 éves korukra érnek meg igazán.Ezt ma olvastam a neten.
-Na,hogy nézek ki?-tipeg Jay és elém Roxi.Szóhoz sem jutunk.Egymásra majd Roxira majd megint ágymásra meredünk.Lélegzetelállító a látvány.Neon sárga szoknya hozzá illő nyaklánccal és fekete trikó.Fekete platformos magassarkú,kiengedett göndör haj,csodás füstös szemek.Így kell igazán dögösen kinézni.
-Wow!Hibátlan.-öleli át hátulról Nathan.
-Ahogy mondja...hibátlan-mondja Jay tátott szájjal.
-Az az én pólóm?-jellemző.Persze,hogy ez az első reakcióm.Mit is vártam.-Bocsi.Tényleg bazi jól nézel ki.
Dudálnak.Nyilván Roxanne autója érkezett meg.Eszeveszettül összeszedik a cuccait és kirobog az ajtón.Közben észre se vettem,hogy csodák csodájára drága szerelmem is elkészült.
-Ash nézz ide!-tartja a telefonját én pedig édesen belemosolygok.-Figyu mi lenne ha n utánad mennék mert az emeleten Maxék fürdőjében a zuhanyzó elromlott és meg kéne csinálni mert el fog úszni az egész felső szint.És mint tudjuk csak én értek az ilyenekhez.-cseppet nagyképű,de így szeretem.
-Oké.Akkor hazamegyek kocsival te pedig gyalog utánam jössz és utána az én kocsimmal-istenem,de jó ezt kimondani-tovább megyünk.
-Rendben.-köszönés képp egy gyors csókot ad,elköszönök mindenkitől és elhajtok.
Ezer éve nem voltam már itthon-itthon.Nagyjából úgy néz ki mint egy piramis.Lassan annyi por lesz itt,hogy lakbért fognak fizetni.Egyik hétvégén tényleg rászedhetnénk magunkat és kipucolhatnánk a kérót.Amióta kint lakuk aligha egy hónapot töltöttünk itt.Kiveszem a számlákat és a leveleket a postaládából és felnyitom őket.4 db számla,2 db felszólítás miszerint ideje lenne befizetni őket.Begyömöszölöm a táskámba a papírhalmot és leülök a kedvenc fotelembe ott várom Tom érkezését.Időtöltés képpen a twitterem böngészem.Látom Tom posztját és reflexszerűen reagálok rá.
@TomTheWanted: My beautiful girlfriend.<3 I love u...@AshClarkss #snapshot
@AshClarkss:@TomTheWanted I love u too!:)
Imádom,hogy képes olyan pillanatképeket készíteni amiken tök hülyén nézek ki mégis feltölti.Elvileg az engedélyem kéne kérje,hogy feltölthesse ezeket a képeket.Ezt is a neten olvastam.Nem tudom mi lenne velem az internet nélkül.Figyelmem az IPhone-om kelti fel.Tom írt,hogy itt van.Válaszolok majd kapok még egy üzenetet.Ismét válaszolok majd kapok még egyet.Ma romantikus hangulatban van és ezt kénytelen vagyok megosztani a követőimmel.
@AshClarkss:Mr.Romantic @TomTheWanted
-Ash!-csattan rám Roxi,mire egyből szétszóródnak a gondolataim.-Lassan egy órája itt jártatom a pofámat és ügyet sem vetsz rám.HAHÓ! A pasim éppen egy nálam hatszor dögösebb csajjal beszélget.
-Jó értem igazad van,ne haragudj.Mit gondolsz,mit tegyünk most?-bizakodóan meredek barátnőmre,kinek szinte hallom az agyának kattogását.
-Hát először is oda adom a dögödet mert elviselhetetlen számomra-kezembe nyomja Big pórázát mire én értetlenül meredek rá...ismét.-Másodszor pedig fogom magam és odamegyek,mert nem vagyok hajlandó ezt végig nézni.
-Várj Rox! Biztos vagy benne,hogy jelenetet akarsz rendezni?Így is ismernek elegen és csodálkozom rajta,hogy még egy rajongó sem szólított le téged,hogy csinálj velük közös képet.
-Képzeld már kicsit magad a helybe.Te képes lennél végignézni ahogy Tom ezt csinálja?-nem mondom,hogy annyira nagyon depressziós vagyok még mindig,de nem tud jól esni az embernek ha megcsalják és ez kicsit övön aluli volt.-Basszus ne haragudj...
-Semmi baj.-mosolygok őszintén-Figyelj szívem elhiszem,hogy hihetetlenül haragszol rá és baromi mérges vagy,de sokkal többet ártasz mint használsz azzal ha letámadod az utca kellős közepén.-és Clarks ismét a célban,tudatalattim hatszoros hátraszaltózik örömében.
-Akkor húzzunk el innen mert nem sok kell,hogy odamenjek-megragadja a karom én pedig céltudatosan elrángatom a virág ágyás közepéből két ebemet és elsietünk.
Otthon már mindenki alszik legalább is úgy gondolom mert a földszinten korom sötét van amikor belépünk.Leveszem a pórázt a kutyákról és bemegyek a konyhába ahol Roxanne már derékig a hűtőben van.
-Ha gondolod összedobok valamit ami diétás.-meg sem várom a választ már veszem le a müzliket,poharakat a szekrényből.Még hasznomra is válik,hogy Roxanne rászokott a diétázásra mivel az "új életéhez" a csodálatos külső is hozzá tartozik.Nem mintha eddig nem lett volna mindig csodálatos kinézetű,de a menedzserei elvárják,hogy mindig fitt és egészséges legyen.Ennek köszönhetően neki mindig külön kell főznöm,de számomra nem fáradtság.Miközben nemsokára elkészül a hatalmas alkotás Roxi folyamatosan az ablakon keresztül mered az utca sötétjére és várja mikor tér haza a hercege.Bár ebben a pillanatban nem hinném,hogy úgy gondol Nathanre mint a hercegére.
-Biztos vagyok benne,hogy a ma estét annál a kis ribancnál tölti az éjszakát.
-Nem meri megtenni.Már csak azért sem mert fél tőlem.-mosolygok önelégülten és tejet öntök a müzlis tálba.
-Fél tőled?-felvont szemöldökkel mered rám.
-Meséltem neki kicsit arról,hogy apu katona és megtanított erre-arra és azóta kicsit meggondolja milyen lépéseket tesz felém,de úgy gondolom lassan ideje lesz megint beszélgetnem vele.-leteszem a tálakat az étkezőpultra és mindketten nekiesünk a hatalmas vacsorának.Ezek azok az értékes pillanatok amikor Roxanne és én végre ketten lehetünk és nem zavar minket senki.Csak a probléma az,hogy ez a pillanat közel sem olyan felhőtlen mint szeretnénk.
-Miért tudsz mindig meglepni?-nyeli le az utolsó falatot is barátnőm majd a mosogatóba helyezi a tálat.
-Azért nem kell ahhoz nagy tudomány,hogy banánt,málnát és fekete szedret összekeverj müzlivel és tejjel.
-De te még ebből is képes vagy tökéletes vacsorát készíteni.
-Gyakorlat teszi a mestert.-vigyorgok majd hatalmas maci öleléssel átölelem.-Megvárod Nathant vagy feljössz?
-Kényelmesebb lesz ha odafent várom meg szóval igen.-mosolyt erőltet az arcára és követ felfelé a lépcsőn.
Próbálok úgy beosonni a szobába,hogy Tom semmit ne vegyen észre bár ha Tom alszik akár ágyút lehetne elsütni mellette fel sem ébredne.Gyorsan ledobálom magamról a hat kiló ruhát,kiveszek a fiókból Tom pólói közül egyet és befekszem az ágyba.Fel sem fogom,hogy ennek a napnak is vége van.Holnap ismét korán kelés és munka aztán a nap többi fele az enyém hál' istennek.
Zavaros álmok ébresztenek.A szívem majd kiugrik a helyéről,de nem emlékszem semmire mitől vagyok ilyen felzaklatott.Rápillantok az órára,fél kettő...remek.
-Minden rendben?-imádom Tom most-keltem rekedtes hangját.
-Persze,csak furcsa álmom volt.-félmosolyra húzom a szám bár tudom,hogy a sötétben alig látja.-Ne haragudj,hogy felkeltettelek.
-Nem keltettél fel.Amióta megjöttél fent vagyok.-Ő az álcázás mestere.Soha nem tudom kitalálni vajon mire gondol mert az arckifejezése nem mutat semmit.Igaz alvást színlelni nem egy hatalmas ördöngösség én mégis bedőltem neki.
-Túlságosan becsapható vagyok.
-De nekem így vagy tökéletes.-ahogy megsimogatja arcom kényszeres elmosolyodom és hátradöntöm az ágyon.Orrát az orromhoz dörgöli majd megcsókol.Ismét rám tör az érzés,hogy mindennél jobban szeretem ezt az embert és soha nem akarom elveszíteni.Akár hányszor is összeveszünk annál jobban kötődöm hozzá.Valahogy ha mindketten az ágyba kerülünk ritka pillanat amikor csak alszunk..és a mai este pont ilyen.
***
*Roxanne szemszöge*
Mikor felébredek a szobát elárasztja a havas London reggeli fénye.A szemhéjam mintha ólomból lenne köszönhetően a két órányi alvásnak.5 óra.Még az ébresztőm is alszik.Oldalra fordulok bízván abban,hogy sikerül még egy órát aludnom,de megpillantom a mellettem mélyen alvó Nathant. Kicsit megnyugszom,hogy itthon van,de ezer kérdés merül fel bennem.Mikor jött haza?Mit csinált miután elmentünk?És egyáltalán,hogy képzeli,hogy csak úgy lelép?
Kérdéseim hamar válaszra lelnek mivel szugerálásom hatására Nath kinyitja zöld szemeit melyek egyenesen rám ragyognak.Képes lennék elmerülni ezekben a szemekben,de jelen pillanatban túlságosan haragszom rá.
-Jó reggelt kicsim!-mosolyog rám és csókolna meg,de elhúzódom.-Mi bajod?
-Csupán csak annyi,hogy tegnap este lelépsz egy szó nélkül aztán meg amikor Ashleyvel sétáltatjuk a kutyákat nem fogsz hinni a fülednek...de téged láttunk egy szőke csajjal a pékség előtt nagyban csevegni és nagy nehezen megálltam,hogy ne rendezzek jelenetet maaaajd hajnalokig várok rád,hogy beess az ajtón most pedig úgy csinálsz mintha semmi nem történt volna?!Elmondanád mi a franc volt ez az egész?-meglepődöm milyen nyers és őszinte vagyok.Általában félek megmondani Nathannek az igazat mert nem szeretek embereket megbántani,de most valahogy ki kellett adnom a dühömet.
-Te követtél engem?
-Nehogy már ezen legyél kiakadva?És egyébként is mondtam,hogy nem követtelek hanem csak beléd botlottunk.
-Figyelj nem szeretnék már most korán reggel összeveszni ezen szóval legyen annyi elég,hogy dolgom volt oké?-kimászik az ágyból és bemegy a fürdőbe.Jellemző.Ha valamit meg kell beszélni egyszerűbb kibújni alóla majd megoldja a probléma magát.Vagy majd Roxi mindent elintéz neki úgy sincsenek érzései.Ég a szemem a hamarosan kicsorduló könnyektől,de tartom magam.Nem adom meg Nathannek azt az örömöt,hogy sírni lát.
-Jól van.Legyen.-kikászálódok az ágyból és belebújok a köntösömbe.-Ma este elmegyek Simonnal és Katherine-el bulizni,ha akarod ha nem jól fogom érezni magam.-legszívesebben vállba veregetném magam.Fura,hogy boldogsággal tölt el Nathan arckifejezése amit a tükörbe vág.Gúnyosan mosolygok rá egyet majd elmerülök a gardrób hatalmasságában.
*Ashley szemszöge*
Christian és Elena London legfrissebb híreit mondja a rádióban.Úgy tűnik már is hét óra van.Kissé fáradt vagyok a mozgalmas éjszaka miatt,de egyben boldogsághormonnal teli.Tom lába az enyémen és kezével szorosan ölel magához.Imádok így ébredni.Bőre a bőrömön ennél jobb nincs.Na jó kicsit ez furán hangzik,de valami ilyesmi a szerelem vagy nem?Szokatlan,hogy nem Noah sírására ébredek.Vagy arra,hogy Jay folyamatosan azt mondja-aludj már a rohadt életbe.Tom megcsókolja a nyakam és alig érthetően jó reggelt félét dörmög.Ösztönösen mosolyognom kell.Szembe fordulok vele és megcsókolom mire ő magára emel.
-Ugye tudod,hogy dolgoznom kell ma?-mondom két csók között.Egy szempillantás alatt Tom a hátamra fordít és már fölöttem van.
-Akkor a megoldás egyszerű...ne menj dolgozni!-ismét egy fordulás és megint én vagyok felül.
-Tudod én nem vagyok tehetséges és nem tudok a hangomból megélni szóval kénytelen leszel elengedni mert ha nem...hát kénytelen leszek erőszakhoz folyamodni.-nevetek majd egy utolsó csók után kikászálódok Tom karjaiból.Az ágyról figyeli miként rohangálok össze vissza a fürdő és a gardrób között.Még bőven van időm mégis fejvesztve készülődök.Úgy tűnik Tom mulatságosnak találja.
-Olyan vicces vagy amikor készülődsz.-mondja nevetve.
-Örülök,hogy jól szórakozol rajtam.-odalépek az ágyhoz és megcsókolom.-Délután a tiéd vagyok feltéve ha nincsen programotok.
-Csak 10-kor lesz egy kis "csapatmegbeszélés",utána interjú,majd találkozás a rajongókkal és háromra már itthon is vagyunk.-vigyorog önelégülten.
-Jól van.Vigyázz mit mondasz a sajtónak.Később édes.-dobok egy puszit és kislisszanok az ajtón.
Ma végre beülhetek a kocsimba és vezethetem.Olyan megszokottá vált,hogy mindenhová gyalog megyek és most hirtelen egy audival járkálok majd. Roxanne mellettem ül és az IPodját nyomogatja,Renee pedig hátul a sztárhíreket kutatja.Nyilván valami cikk érdekli amiben megemlítették és ismét kiakadhat rajta.Mielőtt beszálltunk a kocsiba bocsánatot kért tőlünk,hogy olyan seggfej volt tegnap.Reméljük egy ideig nem kell újra bocsánatot kérnie.
-Basszus,basszus,basszus.Meddig leszek én a főtéma a sajtónál?-elkiabáltam magam.Visszapillantóból meredek rá és felkészülök a hisztire ami valószínűleg az út hátralévő részében tartani fog.Irigylem Roxannet,hogy mindkét fülébe fülhallgató van így a külvilág számára nem létezik.-Újabban arra a képre vannak rászállva amit Max csinált rólam mielőtt elmentünk vacsorázni és a szoba úgy néz ki mint ahol bomba robban.Ezt hallgasd.-legszívesebben a tenyerembe temetném a fejem,de egyértelmű ez nem valósítható meg.Ezért kénytelen vagyok Mrs.Hisztis Spanyol Modellnövendék drámáját végighallgatni.-"Míg nemrégiben Renee Melory Harden a Victoria's Secret új porontya friss tetoválását mutogatta a nyilvánosságnak,pár napja kedvese Max George feltöltött egy képet róla Twitter profiljára ahol Renee egy rumlis szoba közepén pózol.Nem tudni melyikőjük a szoba tulajdonosa,de inkább hasonlít egy munkás szállóra mint otthonra."
-Szokj hozzá édesem a sajtó már csak ilyen.-vonom meg a vállam.
-De te olyan szerencsés vagy,hogy nem vagy ismert.Már bocsi.-erre csak gyors félmosolyra húzom a számat és tovább koncentrálok a vezetésre.Egy örökkévalóságnak tűnik mire odaérünk.-Téged soha nem piszkál a sajtó ha Tom feltesz rólad egy képet akárhova is.
-A sajtó nem,de elolvastál te egyetlen kommentet is valamelyik rajongótól?-kissé erélyesebb hangsúllyal sikerült kimondanom mint szerettem volna.-Figyelj!Nem szeretnék ez miatt több vitát legfőképpen az egész napot nem szeretném elrontani azzal,hogy most összevesszünk.Sajnos a hírnév ezzel jár.Régebben amikor modellkedtél azért nem voltak ilyenek mert annyira nem vontad bele magad,de a Victoria's Secret szeret extra nagy hírességeket kreálni a modelljeiből.Szóval a dolog egyszerű..SZOKJ HOZZÁ!-monológom végére pont meg is érkezünk.Megbököm Roxi vállát,hogy megérkeztünk mire felkapja a fejét és pár másodperc elteltével leesik neki,hogy ki kéne szállni.Egyértelmű,hogy a kukkot se hallott abból amit Reneevel beszélgettünk.Beteszem a kocsikulcsot a táskámba és kiszállok a kocsiból.Büszkeséggel tölt el,hogy az emberek azért nézik meg a kocsimat mert jól néz ki nem pedig olyan mint egy antikváriumi darab.Végignézve két kollégámon kicsit túlöltözöttnek érzem magam.Roxin egy fekete,bőr csőnadrág van fehér trikóval és farmer inggel,Reneen fekete nadrág,szürke kötött pulcsi amiből kilátszik a melltartója csipkéje mégis jól néz ki nem pedig ribancosan.Én pedig úgy vagyok felöltözve mintha egy luxusvacsorára mennék.
-Egyébként miről folyt a téma?-kíváncsiskodik Roxanne miközben felmászunk a kávézóhoz vezető lépcsőn.
-Csak a sztárhírekről beszélgettünk.-ezt nem szeretem Reneeben.Folyton ez a hangulatváltozás.Az előbb még a kocsiban pattogott most meg úgy beszél mintha totál leszarná mit írnak a lapok.Valamilyen szinten ezt személyes sikernek tekintem mivel lehet az én kis monológom hatására lett ilyen nyugodt.
-Ez fura.-dörmögi Roxanne csodálkozva.
-Micsoda?-kérdezzük egyszerre Reneevel.
-Sztárhíreket olvastál mégis nyugodt vagy.Hogy fér össze a kettő?-a poénos Roxanne újra körünkben. Spanyol szépségünk egy szemforgatással lerendezi majd belép a kávézóba mi pedig követjük.
-Jó reggelt Scarlett!-kiáltjuk egyszerre mire a kávézó törzsvásárlói akik általában mindig elsőként vannak itt,nagy szemekkel merednek ránk.
-Sziasztok lányok.-lép ki a raktárból Scarlett kezében egy hatalmas dobozzal.Nagy valószínűséggel megérkeztek az új Starbucksos pohár utánrendelések.Bedobáljuk a cuccaink a pult mögé és nekilátunk felvenni a rendeléseket.
Csak úgy rohan az idő.Rápillantok az órára és már is dél van.A srácok hamarosan berohannak valamiért biztos vagyok benne.Mint ahogy abban is,hogy Nathan barackos,áfonyás teát fog kérni,négy cukorral és tejjel.Jut eszembe elfelejtettem utána járni Roxannál,hogy mi is volt tulajdonképpen a tegnap esti dolog.Hogy lehetsz ilyen seggfej,hogy még a legjobb barátod után sem érdeklődsz,korhol a tudatalattim.És sajnos igaza is van.Attól még,hogy az életünk 360° fordulatot vett nem azt jelenti,hogy el kell feledkeznem róla.Leteszem az utolsó rendelést is az asztalhoz és besietek a pult mögé ahol Roxi nagyban egy lánycsapatot szolgál ki.Megvárom míg befejezi majd nekilátok információra vadászni.
-Egyébként elfelejtetted elmesélni,hogy mi is volt Nathannel.-megfogok egy poharat és szorgosan elkezdem törölgetni.
-Igazából most reggel beszéltem csak vele.-vonja meg a vállát.
-Éééés?-kérdezősködöm tovább.
-Nem árulta el miért volt kint azzal a csajjal.Csak azt mondta dolga volt.De tudtára adtam,hogy ma este Simonékkal megyek bulizni tudod,hogy megünnepeljük,hogy hivatalosan is egy csapat vagyunk.-Hát persze,hogy ez is kimegy a fejemből.Mivel az én drága barátnőm belefogott az énekes karrierjébe természetesen ezer új ember vette körül és ezek közül ketten a menedzserei.
-Figyelj lehet,hogy valami meglepetést akar neked az évfordulótokra amihez kell annak a lánynak a segítsége?!
-Drágám az évfordulónk Júniusban van.-egyik kezét a vállamra teszi a másikkal a pultot kopogtatja.-És most Március van.
-Jó én csak pozitív akartam lenni.-biggyesztem le ajkam szomorúságot színlelve.
-Ezért imádlak annyira.-megragadja a vállam és a karjaiba van.Erősen szorít kissé már túl erősen.Ezek a pillanatok azok amik bárcsak soha ne múlnának el.
-Jaj,de jó ezt látni lányok.-foglal helyet az egyik bárszéken Jay.Furcsa,hogy csak egyedül van.-Végre egy nap ami nem veszekedéssel van kitömködve.
-Addig jó míg így tudod Bird.-kacsint rá Roxanne.
-Adjon isten kapitány.-csatlakozik hozzánk Renee is.-Mi ez a nagy magányosság?És hol van Noah?
-Ja tényleg hol van kis porontyod?-kérdezi Roxi nevetve.
-Megajándékoztam vele anyámékat azzal a szöveggel,hogy Ashley unokaöccse és mivel mindenki dolgozik nem tudtuk hová tenni.És anyuék pont a városban vannak szóval tökéletes időzítés.Holnapra kiderül az apasági teszt szóval nem kell sokáig szenvednem vele.
-Jay!Hogy mondhatsz ilyet?-csattanok rá.-Szegény nem tehet róla,hogy rád erőszakolták.És egyébként köszi,hogy engem is belekeversz.
-Ashley ez a gyerek maga az ördög.Egyfolytában csak éhes,sír,pisil,éhes,sír,pisil.Ez a legkevesebb amit megtehetsz értem mert egész éjjel nem aludtam tőled meg Tomtól.-ez az egyetlen dolog amivel zavarba lehet hozni mivel akárhányszor eszembe jut mindig mosolyognom kell.Renee és Roxi úgy röhögnek rajtam mint két retardált.
-Ugyan már Jay ne mond,hogy te egyszer sem adtál ki hangot szex közben.-kicsit halkítok a hangomon mert ez azért nem olyan téma amit legalább negyven idegen között kéne megbeszélni.
-Egy szóval se mondtam,de szerencsétlen Tomnak olyan a háta mint amin egy macska élezte a körmeit.A pólót alig tudja elviselni magán.-oké talán kissé mégis túlzásba estem az éjjel.Ránézek Roxira és Reneere akik még mindig úgy röhögnek,hogy a könnyeik folynak.Összetekerem a kezemben lévő törlőrongyot és hatalmasat csapok mindkettő seggére.
-Inkább a rendelésekkel foglalkozzatok a röhögés helyett.-préselem ki a szavakat mivel nem sok kell,hogy elnevessem magam.-Te meg mond mit rendelsz aztán húzás vissza oda ahol vagytok.
Otthon viszonylag minden normális.Max és Renee amint hazaértünk el is mentek Sivaval és Nunuval mozizni.A mai nap szinte nem is láttam a mi kis mamamacinkat.Lehet őt is úgy lefoglalta a munka mit minket.Roxanne-t már kettőkor hazaengedte Scarlett mivel készülnie kell a bulira.Mekkora mázlista.Úgy tűnik Scarlett titokban nagy rajongója Roxinak.De hiába hamar a rabjává lehet esni.Gyönyörű szemek,szép arc,hibátlan bőr,tökéletes hang,közvetlenség.Mi kellhet még?
-Hé bébi bekened még egyszer a hátam?-úgy meglepődöm,hogy majdnem a telefonom a konyhamalacban landol.
-Persze,gyere.-kiveszem Tom kezéből a körömvirágkrémet és a süllyesztett kanapékhoz megyünk.Hason elterül az egyiken én pedig lovaglóülésben kényelmesen elhelyezkedem rajta.Kellő mennyiségű krémet nyomok a kezembe és beledörzsölöm Tom bőrébe.Szerencsétlen háta tényleg olyan mintha egy macska játéka lett volna.Meglepődök,hogy mikre vagyok képes.
-És merre mozdulunk a nap további részében?-préseli ki a szavakat a fogai között Tom.
-Hát haza kéne mennem a számlákért,aztán azokat fel is kell adni,utána kell venni kutya kaját,aztán meg el akarok menni a Forever 21-be mert már három hete szemezek egy ruhával meg egy cipővel.-sorolom a teendőket.
-Akkor ha bekented a hátam felmegyek átöltözni és mehetünk.
-Indulhatsz is mert már kész vagy.-lemászok róla majd a konyhába indulok kezet mosni,de Tom megragadja a derekam majd megcsókol.Kábultan bekóválygok a konyhába majd miután lemostam a krémet a kezemről gyorsan én is átöltözöm.Míg Tom készülődik( ami nagyjából beletelik egy órába.)csinálok magamnak egy teát és leheveredek a kanapéra.Két kutyuskám is mellém fekszik dögönyözés reményében.Jay velem szemben Noahval játszik.Annyira jól állna neki az apa szerep.Persze csak egy kis gyakorlás után és egy megbízható barátnő/feleség oldalán.Jézusom Jay mint férj.El se tudom képzelni.Túl komolytalan ahhoz.Vagy csak annak mutatja magát.A férfiak átlagosan 35 éves korukra érnek meg igazán.Ezt ma olvastam a neten.
-Na,hogy nézek ki?-tipeg Jay és elém Roxi.Szóhoz sem jutunk.Egymásra majd Roxira majd megint ágymásra meredünk.Lélegzetelállító a látvány.Neon sárga szoknya hozzá illő nyaklánccal és fekete trikó.Fekete platformos magassarkú,kiengedett göndör haj,csodás füstös szemek.Így kell igazán dögösen kinézni.
-Wow!Hibátlan.-öleli át hátulról Nathan.
-Ahogy mondja...hibátlan-mondja Jay tátott szájjal.
-Az az én pólóm?-jellemző.Persze,hogy ez az első reakcióm.Mit is vártam.-Bocsi.Tényleg bazi jól nézel ki.
Dudálnak.Nyilván Roxanne autója érkezett meg.Eszeveszettül összeszedik a cuccait és kirobog az ajtón.Közben észre se vettem,hogy csodák csodájára drága szerelmem is elkészült.
-Ash nézz ide!-tartja a telefonját én pedig édesen belemosolygok.-Figyu mi lenne ha n utánad mennék mert az emeleten Maxék fürdőjében a zuhanyzó elromlott és meg kéne csinálni mert el fog úszni az egész felső szint.És mint tudjuk csak én értek az ilyenekhez.-cseppet nagyképű,de így szeretem.
-Oké.Akkor hazamegyek kocsival te pedig gyalog utánam jössz és utána az én kocsimmal-istenem,de jó ezt kimondani-tovább megyünk.
-Rendben.-köszönés képp egy gyors csókot ad,elköszönök mindenkitől és elhajtok.
Ezer éve nem voltam már itthon-itthon.Nagyjából úgy néz ki mint egy piramis.Lassan annyi por lesz itt,hogy lakbért fognak fizetni.Egyik hétvégén tényleg rászedhetnénk magunkat és kipucolhatnánk a kérót.Amióta kint lakuk aligha egy hónapot töltöttünk itt.Kiveszem a számlákat és a leveleket a postaládából és felnyitom őket.4 db számla,2 db felszólítás miszerint ideje lenne befizetni őket.Begyömöszölöm a táskámba a papírhalmot és leülök a kedvenc fotelembe ott várom Tom érkezését.Időtöltés képpen a twitterem böngészem.Látom Tom posztját és reflexszerűen reagálok rá.
@TomTheWanted: My beautiful girlfriend.<3 I love u...@AshClarkss #snapshot
@AshClarkss:@TomTheWanted I love u too!:)
Imádom,hogy képes olyan pillanatképeket készíteni amiken tök hülyén nézek ki mégis feltölti.Elvileg az engedélyem kéne kérje,hogy feltölthesse ezeket a képeket.Ezt is a neten olvastam.Nem tudom mi lenne velem az internet nélkül.Figyelmem az IPhone-om kelti fel.Tom írt,hogy itt van.Válaszolok majd kapok még egy üzenetet.Ismét válaszolok majd kapok még egyet.Ma romantikus hangulatban van és ezt kénytelen vagyok megosztani a követőimmel.
@AshClarkss:Mr.Romantic @TomTheWanted
Mindkettem jól jártunk, de nincsmit ;) <3 Hoztad a formád mint mindig! ;) következőt hamar
VálaszTörlésNagyon jó! *.* Kövit! <33
VálaszTörlésNagyon jó...... hamar kövit. <3 :*
VálaszTörlés