Forever Alone Jay

Íme az új rész!:)Remélem tetszeni fog,bár szerintem kissé kijöttem a dologból de igyekszem visszarázni magam.+3 komi után hozom a következőt.(És megköszönném drága legjobb barátnőmnek hogy segített ichlethez jutni.:))

34.fejezet
A bevásárlóközpontban most a szokottnál is nagyobb a tömegnyomor.Kb olyan mint egy kínai buszon.Mindenki fejvesztve rohangál hogy a legjobb ajándékokat tudja beszerezni
-Most már rájöttem hogy tényleg nem kellett volna ide jönni.-mondta Roxi mire mi egyetértően helyeseltünk.
-Szerintem induljunk el külön mindenki és egy óra múlva találkozunk a kocsinál.-javasolta Nareesha és azzal a lendülettel le is lépett.
Elindultam én is hogy megvegyem a megfelelő dolgokat.Természetesen mindig abban a boltban voltak a legtöbben ahol én vásároltam.Azért hogy én se maradjak ki a listáról megjutalmaztam magam ezzel azzal.
Hatmillió szatyorral és táskával fúrtam át magam a tömegen hogy kijussak a kocsiig.Csak gratulálni tudtam magamnak hogy kevesebb mint 45 perc alatt végeztem mindennel és várhatok a többiekre.Hideg van,sötét van,és egy idegesítő kisgyerek néz rám folyton úgy mint aki még sosem látott barna hajú lányt,hatmillió szatyorral egy autónak támaszkodva.Tényleg ennél szarabb már nem lehet.Fázok és a kocsi kulcsa is Maxnél van.Ráadásul a kisgyerek egyfolytában néz és még pisilnem is kell.Mint ha egy égi csoda szállt volna a földre olyan volt Tom látványa.
-Komolyan mondom te vagy a messiás most számomra.-ugrottam nyakába.
-Merthogy?
-Kezdem az elején.Még bent a boltban három öreg néni is rátaposott a lábamra,mindjárt megfagyok,lassan kilyukad a húgyhólyagom,és az a kisfiú úgy néz rám mint valami szupermodellre.
Nem is kellett mutatnom melyik kisfiú ugyanis abban a percben megjelent mellettünk így végre megkérhettem hogy ne bámuljon.
-Hé te kisgyerek megkérhetlek hogy ne bámulj?
-Szép a néni.
-Kösz,de nem vagyok negyven éves.
-Hozzám tetszik jönni?
-Húzás kölyök a csaj az enyém.Ha gondolod menj ki az autópályára ott bárki szívesen hozzád megy.-förmedt rá idegesen Tom.
Szegény gyereknek egy évig rémálmai lesznek Tom miatt.
-Szegényt halálra rémítetted.-fordultam felé.
-Nem igazán zavar.Az én barátnőmhöz egy férfi se merjen hozzá érni mert a két kezemmel tépem le a heréit.
Erre én csak kérdően mosolyogtam rá.
-Hihetetlen mennyire imádlak.

Szerencsére lassan a többiek is megjelentek óriási csomagokkal a kezükben.Max kinyitotta a kocsiajtót és mint egy idegbeteg úgy téptem fel a kilincset.
-Senki ne merjen otthon beelőzni a wc-ben mert ha igen akkor kitör a harmadik világháború.-fenyegetőztem.

Kivettem a csomagjaim a kocsiból és rohantam is fel a wc-re.Átkozom azt a kis kromoszómát ami segített abban hogy anyámra hasonlítsak.Ő az aki 10 percenként jár pisilni.Apa mindig azt mondta neki " ha kicsi a hólyagod cseréld".Hát igen.Sosem mondtam hogy normális családban nőttem fel.

Mielőtt még valaki meglátta volna mit vettem bementem a szobába és becsomagoltam az összeset.Felcímkéztem és elrejtettem a mindenes fiókomban mert ott tuti senki nem lenne képes megtalálni.Átöltöztem valami kényelmesebbe és ismét Tom kedvenc melegítője mellett döntöttem.Megfogtam a pokrócom és levonultam a nappaliba.
-Nos emberek mi a további program mára?-érdeklődtem.
-Hát ha alaposan kipisilted magad akkor lent a kis házban megnézhetnénk egy filmet.-gúnyolódott Nath.
-HORROR,HORROR!-kiabálta a kanapén ugrálva Max.
-Szerintem te megszállott lettél édesem.-mondta neki Renee.
-Ne már emberek utálok horrort nézni.-siránkozott Jay.
-Mi történt?Eddig te voltál a legjobban oda érte.-értetlenkedtem.
-Igen addig jó volt ameddig volt aki hozzám bújt.De most mindenki ölelgeti egymás meg odabújik a másikhoz én meg ott nagyban forever aloneban üldögélek.
-Jaj te szegény árva.-öleltük meg egyszerre Roxival.-Egyedül érzed magad?-kérdeztem.
-Igen.És tök szar hogy nincs senki aki hozzám bújna.
-Jó pasi vagy majd csak lesz valaki.-nyugtatta Renee.-De most inkább indulás filmet nézni.

Én is kivételesen beleegyeztem de biztos vagyok benne hogy még megbánom.Kényelmesen helyet foglaltam Tom ölében és vártam hogy életem legrémesebb órái következzenek.
-Pontosabban mit is nézünk?-kérdeztem Tomtól.
-Rémálom az Elm utcában.
-Csodálatos.Akkor ha nem haragszol én most elalszok itt az öledben mert nem szeretném az életem félelemben leélni a film miatt.
-Legyen ahogy akarod életem.Jó éjszakát.
-Köszönöm.Már amennyire egy horror film alatt jó éjszakája lehet valakinek.-nevettem.
Nem sokat segített hogy már szinte Tom háta mögött bujkáltam hogy ne halljak semmit a filmből.Sőt inkább erősödtek a zajok.
-Még mindig nem értem miért kellett megnéznünk ezt a filmet.-mondta Jay unottan.
-Ezért.-mutogatott Tom két kezével rám mivel egész végig szorosan öleltem magamhoz.
-Úgy mondod mintha nem ölelgetne meg csókolgatna minden nap.
Kettejük kis "vitáján"én csak mosolyogni tudtam.Ha jobban belegondolok tényleg mindig ölelgetjük egymást Tommal.Kivéve amikor nem.De ilyen a szerelem,vagy tévedek?

Szerencsére épp idegrendszerrel megúsztam a filmet Tomnak köszönhetően.Sikerült rávennem hogy vigyen fel a hátán a lépcsőn mert már hajnali 2-kor nem sok kedve van az embernek lépcsőzni.Átvetettem a pizsim és bedőltem az ágyba.Megpróbáltam elaludni de nem sikerült mert Tom nem bírt magával.
-Ashley alszol?...