4.fejezet
Délutáni alvásom drága Roxi barátnőm zavarta meg.
-Igen?!-mondtam fáradt hangon.
-Sziaszia!-köszönt vidáman-felébresztettelek?
-Igen fel.De nem baj lassan már úgyis kelnem kellett volna.Mizujs?
-Jaj bocsi drágám nem akartam-mentegetőzött majd rátért a lényegre-a hívásom oka az hogy közöljem veled van munkánk Londonban.
-MICSODA???-csodálkoztam majd köpni nyelni nem tudtam,nagyon boldog voltam-nem is tudom elhinni és mégis milyen munka?-érdeklődtem tovább.
-Halálian fog tetszeni neked direkt egy meglepetésnek szántam de nem bírom ki hogy ne mondjam el neked.
-Na gyerünk mond már!!!-türelmetlenkedtem.
-A kedvenc helyeden fogunk dolgozni a Starbucks-ban.Ugye jó lesz?
-Nane! Ilyen nincs.-nem tudtam hinni a fülemnek-még hogy jó? Fantasztikus.Megyek elujságolom a nagy hírt anyuéknak még hívlak puszi.
-Oké puszi.
Indultam is bejelenteni hogy van munkám de csak aput találtam a nappaliba.
-Képzeld apa! Roxi most hívott hogy szerzett munkát Londonban-örvendeztem majd abban a pillanatban anya hangja ütötte meg a fülemet.
-Pont most akartam felmenni szólni hogy lassan vacsi de szerencsére megúsztam a lépcsőzést-nevetett.
-Nekünk is van egy jó hírünk számodra/számotokra.-mondta apa komoly arcal.
-Éspedig?
-Van lakásotok Londonban.Anyáddal megvettük nektek.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ-sikítottam-ez életem legjobb napja.Köszönöm köszönöm-majd minkettejüket átöleltem és egy hatalmas puszit nyomtam az arcukra.
Nem igazán érdekelt hogy néz ki a lakás de gondoltam hogy anyuék nem egy lepukkant szart vettek nekünk valahogy a város másik végén.A lényeg az volt hogy már volt munkánk és lakásunk is már csak a repülőjegy hiányzott. És a java még csak most következett...!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése