Egy nappal kevesebb.

Borzasztóan el vagyok keseredve ugyanis eléggé nyögve-nyelősen jött össze az 5 komi.Ha ez többször előfordul azt fogom levenni,hogy egyáltalán nem érdekel senkit a blogom.Belátom,hogy nem vagyok olyan perfect író mint Barbi aki az egész "blogszövetség" összetartója,de higgyétek el igyekszem a legjobbat kihozni magamból.Szóval kérlek titeket KOMMENTELJETEK mert ez ahhoz fog vezetni,hogy tényleg befejezem a blogot és ez HALÁLOSAN TÖK KOMOLY.Ez sem lett egy hatalmas nagy alkotás,de hozzuk össze az öt komit és ígérem sokkal jobbat hozok nektek:)
ui:+5 KOMI ÉS ÖVETKEZŐŐŐŐ!

44.fejezet
-Holnap hajnalban.-nemrég csillapodott el minden erre ismét 220 felé mászik a pulzusom.De nyugi Ash,soha nem szabad haraggal lefeküdni!
-Remek.-megfogtam a takaróm és hátat fordítva magamra húztam. Tomnak valószínűleg feltűnt mennyire rosszul érzem magam,hogy ilyen hamar elmennek ugyanis jöttek a nyakra puszik (aminek egy nő ha akar se tud ellenállni),a simogatások,majd a csókok és hát sikerült megteremteni a tökéletes "utolsó" estét.

***

Pontban 7:00-kor csörömpölt kedves kis ébresztőórám.Megdörzsöltem a szemeim a tiszta látás érdekében,majd nagy nehezen felültem.Rossz volt úgy nézni Tom helyére,hogy még mindig össze van gyűrve a takarója,a párnája félrefordítva ahogy szokott lenni,de Tom valószínűleg már régen az Amerikába repülő gépen ül.Mint ahogy minden reggel amikor korán elmennek egy kis papírfecni díszelgett az összegyűrt takarón."Kedves Ashley!/Remélem emlékszel még az első levelemre/Valószínűleg amikor felébredsz én már a gépen leszek és repülök Amerikába.Tudom,hogy nehéz kérés,de próbálj meg olyan életet élni ebben a három hónapban mintha nem is ismernénk egymást és ez így könnyebb lesz.Borzasztóan fogsz hiányozni a többi csajszival együtt.Sok sikert a mai KRESZ tanfolyamon mert tuti biztos,hogy megbuksz és majd járhatod újra meg újra.Vigyázz magadra! Tom" 

Szegény papírt teljesen eláztattam a könnyeimmel.Nem tudtam eldönteni meghatott vagyok e vagy szomorú.Lehet mindkettő egyszerre.

Össze szedtem magam annyira,hogy sikeresen letusoljak és embert varázsoljak magamból, majd leszáguldottam a konyhába csinálni egy energiával teli kávét.

-Jó reggelt.-lépett be egyszerre Nareesha,Renee és Roxi. Természetesen első kézmozdulatuk az volt,hogy egy hatalmasat kortyoltak a kávémba ezzel eltüntetve a háromnegyed részét.

-Kértek kávét?-forgattam a szemeim.

-Nem köszi elég volt.-vigyorgott Nareesha.-Nos lányaim ki,hogy viseli a fiúk hiányát?

-Számomra csak Max hiánya kedvező mivel nem kell plusz három adaggal több reggelit készítenem.-mosolyogtam.

-Héé!-vetett rám szúrós tekintetet Renee.-Oké,hogy kb négy 140 kilós embernek megfelelő adagokat képes magába tuszkolni,de attól még a pasim és szeretem!

-Egy szóval sem mondtam,hogy nem szereted.
-De utaltál rá.Na mindegy,váltsunk témát.Mi lenne ha este a depressziózás helyett istenesen berúgnánk?
-Jaj Renee még a végén nem marad májad annyira kicsi lesz.-mondta Roxanne.
-Attól,hogy alkalmanként egy kicsit többet iszunk az nem olyan hatalmas májmérgezés.
-Igazad van ez nem baj,csak nálad minden nap alkalom van.-nevettem. Hihetetlen,hogy elég egy szó és ezek a hülyék máris jó kedvre derítenek.
-Másrészt meg nem is tudom kiknek az ágya alatt van 100 darabos piagyűjtemény.-fordult Roxi Renee felé.
-Te meg honnan tudsz erről?-szegény Renee hirtelen mást nem is tudott kinyögni a meglepettségtől.
-Hát a szobátok nem takarítja ki magát és amikor az ágyatok alatt porszívóztam beleütköztem.-vigyorgott Roxanne.
-Na jó lányok nekem rohannom kell mert elkések a KRESZ tanfolyamról.-gyorsan bedobtam a bögrémet a mosogatóba,elköszöntem a lányoktól és kirobogtam az ajtón.

A kis terem amiben vagy 40-en szorongtunk akkora lehetett mint Tom szobája(amiben elfér egy TV,egy ágy, és egy kisebb szekrény)ami valljuk be nem egy palota nagyságú.Volt itt 50 éves nagypapa,16 éves "apuci kicsi fia" akin látszott,hogy nem gyengén pénzelve van,de volt 30 éves anyuka is akinek a gyereke éppen hordozójában alszik.
-Jó reggel hölgyeim és uraim.-lépett be a terembe(valószínűleg az oktató) egy nálam fél fejjel magasabb,teltkarcsú,barna hajú,30-as nő.Egy darabig méregettem mire rájöttem,hogy valójában ki is ő.-Adele Laurie Blue Adkins vagyok,de röviden szólítsanak Adele-nak.-ennél nagyobb szerencséje senkinek sincsen.Nem sokan mondhatják el,hogy nyolcszoros Grammy-díjas oktatójuk volt a KRESZ tanfolyamon.Legszívesebben odarohantam volna autógrammot kérni.-A mai naptól kezdve önök egy két hónapos tanfolyam részesei lesznek,ami abból áll,hogy egy hétig a KRESZ szabályit fogják tanulni,aztán egy hétig pedig gyakorlatom lesznek.Világos mindenkinek?

Mintha újra iskolába járnék.Ha beszélgettem az órán Adele egyből rám szólt és még házit is kaptunk.Még az a szerencse,hogy osztályzatok nincsenek.A "suli" után beugrottam a legközelebb eső kisboltba és bevásároltam Renee depresszió hanyagoló bulijára.Igazából nem is nagyon nevezném bulinak,inkább csak egy részeges estének.Haza felé menet felnéztem Twittere az unalmas gyaloglás elkerülésében.Bele is ütköztem Renee posztjába amin az utca közepén elkezdtem vigyorogni mint egy idióta.

@ReneeM.Harden: @JayTheWanted imádjuk a TV-et.@RoxanneWest.

-MEGJÖTTEEEM!-a cuccaim ledobtam a konyhába majd bepakoltam a piákat a fagyasztóba.
-Ahogy látom te is beadtad a derekad Renee-nek.-szólalt meg hirtelen Nareesha a szívbajt hozva rám.Szerencse,hogy nem volt a kezemben semmi mert tutira összeroppantom.
-Basszus Nunu esküszöm,hogy csengőt rakok a nyakadba,hogy ne tudj folyton megijeszteni.-másztam ki a fagyasztóból.
-Ne haragudj drágám nem volt szándékos.-mosolygott.-De mesélj mi volt a tanfolyamon?
-Nem fogod el hinni,de Adele az oktatóm.Amikor belépett a terembe először fel sem ismertem,de amikor bemutatkozott egyből levágtam kicsoda.De viszont amilyen jó énekes olyan rossz tanár is.Basszus köhögtem egyet és máris rám szólt,hogy miért beszélek.
-Figyelj lehet,hogy csendben szeret tanítani.
-Valószínű.-nevettem.-Hol van Roxanne és Renee?
-XBOX-oznak Jay szobájában.Találtak valami Avatar-os játékot és most azzal vannak elfoglalva.
-Megyek szólok nekik,hogy jöjjenek le mert megjött a hangulatfokozó.-kijelentésemnek eleget téve elindultam Jay szobája felé.Roxanne és Renee azon veszekedtek,hogy Renee azért veszített mert szar a konzolja.
-Ash nézd meg,ugye,hogy szar a konzolom-nyomta az említett tárgyat a kezembe Renee.
-Bocsi,de én az ilyenhez analfabéta vagyok.-adtam vissza a kezemben lévő kis fekete tárgyat.-De ahhoz nem,hogy olyan koktél rittyentsek össze nektek,hogy három hétig részegek lesztek tőle.
-Tudtam én,hogy lesz itt piálás.-vigyorgott Renee.
Roxiék kikapcsolták Jay XBOX-át és követtek a konyhába.A koktél készítésből egy egyszerű vodka-narancs lett mivel Renee nem tudta megvárni amíg elkészülök vele.
-Mire igyunk?.-emelte magasba a poharát Roxanne.
-Arra,hogy egy nappal kevesebb van a három hónapból.-követtem Roxi példáját és beszálltam a koccintásba.